A GOVINFO BEMUTATJA a  MEGALAKULÁSA  ELŐTT álló - jdp-    jólét és demokrácia pártot 

a JDp lehet A 2018-AS VÁLASZTÁS GYŐZTESE




                  JDP

         a mi pártunk      

    mindenki pártja 

A JÓLÉT ÉS DEMOKRÁCIA PÁRT - JDP - centrumpártnak vallja magát, azzal az elkötelezettséggel, hogy a baloldali és jobboldali szavazók érdekeit egyaránt képviselje. A fő cél: JÓLÉT ÉS DEMOKRÁCIA. Cél: nyugati bérek és nyugdíjak, nyugati életszínvonal és az ehhez szükséges gazdasági hátteret biztosító szervezett gazdaságfejlesztés a B-modell alapján.  

A jdp legalább 90 egyéni képviselői helyet akar


A JDP legalább 90 egyéni képviselői helyet akar megszereni a 2018-as választáson                                                      


A JÓLÉT ÉS DEMOKRCÁCIA PÁRT a 106 választókerületből legalább 90 helyen győzni akar. A JDP az egyéni képviselői helyekre koncentrál, erre építi fel kampányát. A kampány kiterjed minden választópolgárra, minden korosztályra és minden élethelyzetre. A választókerületben nem lesz olyan szavazó, akit a JDP országgyűlési képviselőjelöltje nem tud megszólítani és nem tud neki jobbat ígérni.

A JDP tagsága és vezetősége 




A JDP ezer főhöz közelítő tagsága és vezetői már most is láthatók


A JDP ezer főhöz közelítő tagsága és vezetői már most is láthatók. Itt élnek közöttünk. Naponta találkozunk velük, amikor buszon, villamoson, metrón utazunk, amikor elsőbbséget adunk nekik vagy amikor leelőzzük őket. Ők napi ismerőseink, akiknek köszönünk vagy csak elmegyünk mellettük. Mi hozza össze őket? A hit egy jobb jövőben, abban, hogy létezik a gyors felemelkedés és ha magunknak csináljuk, kizárva a kapzsi, lenyúlós, harácsoló, önmagukat politikusnak valló érdekembereket, akkor rövid idő alatt megteremthetjük azt az országot, amelyben a rendszerváltás óta, 1990 óta élni szeretnénk.

A JDP célja 2,8-3 millió szavazat megszerzése




A JDP tudja, milyen programmal, milyen kampány anyagokkal lehet a 2018-as választáson 2,8-3 millió szavazó voksát megszerezni


A JDP lemodellezett és kis mintán végzett kutatásai alapján tudja, hogyan, milyen program elemekkel, miyen kampány stratégiával és milyen kampány anyagokkal, üzenetekkel lehet a 2018-as választáson 2,8-3 millió szavazó voksát megszerezni. A JDP nagyléptékű fejlődésre, ugrásszerű gazdasági növekedésre kidolgozott programjai, az új, két pilléres nyugdíj modell, az életszínvonal javítására vonatkozó tervei, a fiatalok, középkorúak és nyugdíjasok számára egyaránt sok új lehetőséget hordozó programok elégséges muníciót jelentenek a 2,8-3 millió szavazat megszerzéséhez. 

A JDP nyitva tartja a kaput a civilek  számára



A JDP nyitva tartja a kaput civil csoportok és szervezetek számára


A JDP kivár a megalakulással. Nyitva tartja a kaput civil csoportok és szervezetek számára, akik a JDP jövőképét, céljait, programját, kampánystratégiáját, kampány anyagait megismerve csatlakozni szeretnének. Ezen idő alatt a fő cél az, hogy minél több információ legyen elérhető és megismerhető arról, hogy a JDP hogyan képzeli el Magyarország jövőjét, milyen intézkedéseket hozna kormányra kerülése esetén. Hogyan képzeli el a nagyléptékű fejlődést, az ugrásszerű gazdasági növekedést, az életszínvonal gyors emelkedését, a modern oktatást, a nívós egészségügyi ellátást, az uniós politikát, Magyarország helyét és szerepét a gyorsan változó világban.

A JDP információs stratégiájának érvényesítését jelenleg 15 internetes portál segíti. A megalakulásig tartó időszak alatt a JDP akár médiapártnak is nevezhető.

legyen vége a harcnak




A magyarok örökös harc helyett jólétet akarnak


Magyarországon egyre nő azok száma, akiknek a kihívást már nem az érvényesülés mikéntje, hanem a napi megélhetésre való előteremtése jelenti. Akik már nem tudják jobban beosztani a nekik jutó keveset kénytelenek szembesülni azzal, hogy a nyomornak van mélyebb szintje is és a kilátástalanság a mai magyar valóság része.

26 év elteltével a csehek kétszer jobban élnek, de a szlovákoknak és lengyeleknek is jelentősen javult a helyzetük. Nekünk harc jutott, másoknak jólét. Harc látható és láthatatlan ellenséggel, de a jólétnek közelébe se értünk. Elég a harcból!  A nép harc helyett jólétet akar.

Nagyléptékű gazdaságfejlesztésre van szükség 




Minden adott a jóléthez szükséges gazdasági teljesítmény létrehozásához   


Szervezett gazdaságfejlesztéssel és az uniós támogatások ésszerű felhasználásával megteremthető a magyar jóléthez szükséges gazdasági teljesítmény. Másképpen fogalmazva, akár 5 év alatt megteremthető Magyarországon a jóléti rendszer gazdasági alapja.
Az osztrákok mai áron számítva 7 milliárd eurót kitevő Marshall-segélyből pár év alatt létrehozták mai jólétük gazdasági alapját. Mi magyarok miért ne lennénk képesek erre, amikor felzárkózásra, fejlesztésre ennek a 9-szeresét 63 milliárd eurót kapunk az Európai Uniótól, aminek jelentős részét már folyósították is.

A B-modell alkalmazásával  5 év alatt létrehozható az a gazdasági teljesítmény, ami a spontán gazdasági növekedés révén csak 50 év alatt jönne létre. A B-modell alkalmazása lehetőség arra, hogy ne kelljen végigjárni egy áldozatokkal és lemondásokkal teli hosszú fejlődési utat ahhoz, hogy elérjünk oda, ahova rövid idő alatt, jóval könnyebben is eljuthatunk.

nyugati bérek, nyugati jólét, békesség, biztonság 





Elérhető valóság, hogy Magyarország az ígéret földje legyen 


A rendszerváltáskor sokan hittek benne, hogy Magyarország rövidesen az ígéret földje lesz. 5-10 év alatt utolérjük Ausztriát és majd hasonló életszínvonalon élhetünk mint az osztrákok. Nem így lett! Maradt a kérdés: csupán álom vagy elérhető valóság, hogy Magyarország az ígéret földje legyen?

Mindez az érvek ütköztetése szintjén mozog addig, amíg valaki le nem tesz az asztalra egy olyan modellt, amiben benne van annak lehetősége, hogy Magyarország 5-10 év alatt megközelítse Ausztria gazdasági teljesítményét és az osztrák életszínvonalat. A B-modell egy erre alkalmas gazdasági innováció. A B-modell a két faktoros gazdasági növekedést alkalmazza, amikor két motor hajtja a gazdaságot és a spontán növekedést kiegészíti a szervezett gazdaságfejlesztésből származó új típusú növekedés. 

Ez esetben a gazdasági növekedés nem sok apró többletteljesítmény összegereblyézéséből áll össze, hanem egy pakkban, egy csomagban, megtervezett módon és időben biztosítható.  Az új típusú gazdasági növekedés zászlóshajói az óriásprojektek

100 %-os gazdasági növekedés - ÓRIÁSPROJEKT 1  





A JDP óriásprojektje 3-4 év alatt 100 %-os gazdasági növekedést hozhat Magyarországnak


A JDP a nagyléptékű fejlődést a 2-4 év alatt megvalósítható óriásprojektekre alapozza, melyek a B-modell szerinti két faktoros gazdaságfejlesztéssel, tudatos gazdaságszervezéssel megvalósíthatók. Ezek terve készen van. Az egyik ilyen óriásprojekt a B-modell szerinti KERO - Közép-Európai Kereskedelmi Központ - lenne, aminek fő funkciója a kínai és más, főként távol-keleti áruk Magyarországon történő átáramoltatása és ezek európai terítése, ami 100 %-os, de jó esetben akár 200 %-os GDP növekedést is hozhatna 4 éven belül.

Kína a jelenleg ismert adatok szerint 400 milliárd euró értékben exportál árut az Európai Unióba. 2020-ra ezt 1000 milliárd euróra akarja növelni, amiben nem érdemes kételkedni. A kérdés csupán az, hogy ki fog illetve ki tud majd bekapcsolódni ezen hatalmas árutömegnek az Európai Unióba történő becsatornázásába, terítésébe.

Az Európába irányuló kínai áruk jelentős részének Magyarországon történő átáramoltatása lenne az egyik óriásprojekt, ami ugrásszerű gazdasági növekedést hozna a magyar gazdaság számára. Ez akár 100 milliárd euró értékű vagy még nagyobb árutömeget, egyben árumozgást jelentene, ami a jelenlegi 100 milliárd euró nagyságú magyar GDP-hez hozzáadódva 200 millárd euróra növelné vagyis megduplázná a magyar GDP mértékét. Ez az óriásprojekt 3-4 év alatt megvalósulhatna, ami azt jelentené, hogy ebből 3-4 év alatt 100 %-os gazdasági növekedés lenne elérhető a jelenlegi évi 2-3 %-os növekedés révén 3-4 év alatt elérhető  8-10 %-os növekedés helyett.

Az Európai Unió piacának alsó harmadán vagy inkább alsó kétharmadán szinte biztosan a kínai áruk tarolnak, mert a kínai áruk a legolcsóbbak. A felső harmad lehet az uniós cégeké, mert ők adják a nívósabb, márkásabb árukat, a dolog hátulütője csupán az, hogy többnyire ők is Kínában vagy másik ázsiai országban gyártatnak.

Itt tehát valójában nem az a kérdés, hogy kínaiaknak sikerül-e 2020-ra elérni azt, hogy 1000 milliárd euró értékű kínai árú áramoljon Európába, hanem az, hogy Magyarországnak mit kellene tenni azért, hogy ebből legalább 100 milliárd euró, de még inkább 200 milliárd euró értékű árú Magyarországon keresztül jusson ez az Európai Unió tagállamaiba?

Az alapokkal nem lenne baj, Magyarországnak mint az EU tagjának szabad hozzáférése van az Európai Unió közel 500 millió főt számláló piacához, ahol az áruk és szolgáltatások szabad áramlása adott. A másik oldalról nézve, logikus, hogy a kínaiaknak azzal áll érdekükben tárgyalni és egyezkedni, aki képes megteremteni és működtetni a kínai áruk nagy tömegű európai terítéséhez szükséges feltételeket.

A szállítást igyekeznek megoldani a kínaiak. A görög Pireusz kikötője már az övék, és épül a Belgrád-Budapest vasútvonal is, ami a logikátlanul és érthetetlenül magas költségei, a szubjektív tényezőkkel való túlterheltsége miatt is csak akkor érné meg, ha ezen legalább 100 milliárd euró értékű árut be tudnánk csatornázni az Unióba. De akkor se biztos, mert vasúton 6-szor annyiba kerül célba juttani az árut mint hajón. Egy konténerszállító hajóra jóval több árú fér, másrészt egy sínpáron csak egy vasúti szerelvény futhat, hajó viszon bármennyi haladhat egymás mellett. Ezért logikus lenne minél kisebb távolságra korlátozni a vasúti szállítást. A JDP tervei között szerepel a jóval közelebbi, horvátországi kikötőkből történő vasúti és közúti árukonvojok révén történő áruszállítás is.

A kínaiak számára az lehet ideális partner, aki képes ilyen tömegű árut fogadni, a fogadás, tárolás, elosztás és továbbítás logisztikáját biztosítani. Kínának azzal éri meg tárgyalni, aki erre vonatkozó kész tervekkel áll elő és szándékának komolyságát bizonyítja, hogy az előkészítést is megkezdte. Ilyen mértékben kidolgozott tervekkel, ilyen fokú felkészültséggel viszont szinte biztosan elnyerhető a 100 milliárd euró vagy akár 200 milliárd euró értékű árú Európai Unióba való becsatornázásának jogultsága is, mert így nincs versenytárs.

A JDP gazdasági programjában ehhez kapcsolódóan szerepel a B-modell szerinti 5 üzleti, kereskedelmi és szolgáltató központ létrehozása is, ami a magyar építőiparnak új és hatalmas megrendelésállományt jelentene, amikor már kifutnak az uniós támogatásból épülő projektek. Az 5 üzleti, kereskedelmi központ nagyjából 100-200 ezer új munkahelyet jelentene nyugati bérekkel, egyben lehetőséget kb. 10 ezer új vállakozás létrejöttére az ország 5 különböző részén.

Az áruk európai terítését biztosítanák az új típusú online kereskedőházak, ahol több tízezer magyar fiatal foglalkoztatására nyílna lehetőség nyugati bérekkel. Ez valós esély lenne arra is, hogy nyelveket beszélő, külföldön dolgozó magyar fiatalok közül sokan haza jöjjenek.

100 %-os gazdasági növekedés - ÓRIÁSPROJEKT 2  





A JDP szerint nem a termelésben, hanem a szolgáltatásban van a jövőnk   


Ahol tudják, hogy miből jön a pénz, ott nem termelésbe, hanem szolgáltatásba fektetnek. Dubaj nem csupán a világ fontos szolgáltató központja lett, de olyan üzleti központ is, ahol milliárdos üzletek születnek.

A szolgáltatások és főként a kínai áruk nagy tömegű értékesítésére lehetőséget nyújtó 5 db üzleti, kereskedelmi és szolgáltató központ, szolgáltató város a JDP gazdasági programjának második óriásprojektje. Már az ókori és középkori kereskedővárosok esetében is meghatározó tényező volt a kereslet koncentrált létezése, az, hogy létezett egy hely, ahol az eladók és vevők könnyen és gyorsan egymásra találhattak. Abban az időben a kereskedővárosok jelentették a gazdagságot. A B-modell szerinti üzleti, kereskedelmi és szolgáltató központ, szolgáltató város a régi kereskedővárosok mai modern megfelelője lenne.

A folyamatosan működő hatalmas vásárvárossal, üzleti központtal, hagyományos és tematikus szállodákkal, banknegyeddel, szerencsejáték és szórakoztató negyeddel, továbbá nemesfém- és műtárgypiaccal is rendelkező szolgáltató városok egyben üzleti és kereskedelmi központként, a Wall Street és Las Vegas együttlévőségét, New Orleans és Amszterdam feelingjét hordozó szolgáltató városként funkcionálnának, ahol nappal minden az üzletről szól, éjszaka pedig a szórakozás a meghatározó.

A szolgáltató városok üzleti idegenforgalomból, szerencsejátékból, bevásárló és egyéb turizmusból származó bevétele mellett hasonló, de inkább nagyobb rész keletkezne a kapcsolódó áru és pénzforgalomból, kínai áruk terítését segítő logisztikából, szállításból, a raktárbázisok köré települő összeszerelő üzemek áruforgalmából, a vámbevételekből, másrészt olyan foglalkoztatási és vállalkozási lehetőség nyílna az alacsonyan képzett és képzetlen munkaerő számára is, hogy az ország keleti és déli részében radikálisan csökkenhetne a munkanélküliség.

Az 5 üzleti, kereskedelmi és szolgáltató központ tervezet szerinti teljesítménye számokban: heti 2 milliárd euró, évi 100 milliárd euró azaz 30 000 milliárd forint többlet bevétel az országnak, 12 000 milliárd forint többlet bevétel a költségvetésnek,  100-200 ezer új munkahely, nagy tömegű megrendelésállomány az építőiparnak, kapcsolódási pont egyben piac a hazai vállalkozások számára, nagy tömegű megrendelés a magyar vállalkozásoknak, piaci lehetőség sok új magyar vállalkozásnak, és az 5 szolgáltató város ellátása jelentős piaci lehetőség a magyar mezőgazdaságnak is. 

A szállodák, üzleti komplexumok, szórakoztató és egyéb létesítmények kiszolgálása, takarítása, őrzése, a szállítás olyan hatalmas létszámú munkaerőt, részben képzetlen munkaerőt igényelne, hogy ez igen jelentősen javítana a munkanélküliek helyzetén a hátrányos helyzetű térségekben is.

Ez a óriásprojekt is a másikhoz hasonlóan 100 %-os gazdasági növekedést hozhatna, egyben az államadósság 40 %-ra történő csökkentését, úgy, hogy egy forintot nem fizetnénk vissza, ugyanis az adósság GDP-hez mért aránya a mérvadó. 

Ezzel a stratégiával az államadósság finanszírozására és csökkentésére fordítandó összeg a bérek és a nyugdíjak emelésére, egészségügyre és az életszínvonal gyors javítására lenne fordítható.

foglalkoztatás vidéken - ÓRIÁSPROJEKT 3



A külföldiek ellátására létrejövő idősotthon hálózat 50-100 ezer jól fizető munkahelyet jelentene vidéken 


Amíg a JDP ÓRIÁSPROJEKT 1 ÉS JDP ÓRIÁSPROJEKT 2 célja az ugrásszerű gazdasági növekedés megteremtése, a JDP ÓRIÁSPROJEKT 3 célja, hogy vidéken sok és viszonylag jól fizető, egyben kedvező adottságú munkahelyet hozzon létre.

A JDP harmadik óriásprojektje a külföldiek ellátására létrejövő idősotthon hálózat és idősekre specializálódó hotelek hálózata lenne. Szakértők szerint a következő években legkevesebb 5 millió idős német állampolgár számára kell idősgondozást biztosítani, amit a német állam a jelenlegi rendszerben nem lesz képes megoldani. Hasonló a helyzet más gazdag európai országokban is, például Nagy Britanniában, Franciaországban, Hollandiában. Az idősotthonok működtetésére nehéz személyzetet találni, ezen a területen egyébként sok kelet-európai országból érkező munkavállalót is alkalmaznak.

Magyarország kellemes klímája, sok gyógyvizes fürdőhelye révén alkalmas lenne arra, hogy nagy számú idős külföldi idősotthonban történő elhelyezését és gondozását biztosítsa.

A jövőkutatók szerint 10-20 év múlva a nyugdíjasok jelenthetik fogyasztói szempontból a legnagyobb vásárlóerőt. Magyarország idősotthon hálózatával, az idősek ellátására specializálódó hotelekkel idevonzaná ezt a vásárlóerőt, az EU nyugdíjas központja lehetne, ahol a külföldi nyugdíjasok sok szolgáltatást vesznek igénybe és sokat költenek is. A nyugdíjasok egy része csak pár hetet töltene itt, mások több hónapot és lennének akik egész évben itt tartózkodnának, főként akiknek gondozásra van szüksége. Magyarországon lehetne a nyugdíjasok Ibizája, főként ha sok hangulatos rendezvény és a nyugdíjasok igényeinek megfelelő szórakozóhely lenne.

A hosszabb ideig itt lévő nyugdíjasokat rokonok is látogatnák, ez plusz turistaforgalmat jelentene. A B-modell szerinti gazdaságfejlesztés  első lépésben 200 ezer fő számára létesítendő idősotthon hálózattal számol, ami 1500 eurós havi díjjal havonta 300 millió euró, éves viszonylatban pedig 3,6 milliárd euró bevételt jelentene az országnak. Ez 3,6 %-os gazdasági növekedést hozna, amibe nem került beszámításra a nyugdíjasok vásárlása, fogyasztása.

Az idősotthon hálózatból keletkező bevételek kiegészülnének a külföldi idősekhez látogatóba érkezők által igénybe vett szolgáltatásokból keletkező bevételekkel. 200 ezer fős hálózat esetén évente nagyjából 1 millió látogatóra lehet számítani, akiknek szállás kell, ellátás kell, akik költenének, vásárolnának, szolgáltatásokat vennének igénybe. Egy fő esetében 1000 euró kiadással számolva, évi 1 milliárd euróval növekedne a GDP. 

Ami talán lényegesebb, az idősotthon hálózat  50-100 ezer jól fizető munkahelyet is jelentene, meghatározóan vidéken, főként női alkalmazottak részére. Ez a projekt például sok külföldön dolgozó, nyelveket beszélő fiatalt haza vonzana.

Külön iparág jönne létre a nyugdíjasok számára hasznos eszközök, tárgyak, kellékek gyártására, másrészt ajándéktárgyak készítésére, melyek főként vidéken, kis házi műhelyekben készülnének. Az állam által biztosított gazdaságszervezés szervezné össze ehhez az innovációt, a gyártást és az értékesítést. 

 Új nyugdíjrendszer  - havi 10 ezer forintos emelés

  


                               


2019-ben és 2020-ban is havi 10-10 ezer forinttal növekedne minden nyugdíj és járulék összege a JDP új nyugdíjrendszere alapján 


Ez azt jelenti, hogy akinek 50 ezer forint a havi nyugdíja, 2019 ben évi 120 ezer forinttal, majd 2020-ban ismét évi 120 ezer forintttal nővekedne a nyugdíja. Ez számára 2019-ben pluszban több mint két havi nyugdíjat jelentene és hasonlóan 2020-ban is. Összesen közel öt havi nyugdíjjal nővekedne a járandósága. Erre megvan a fedezet a költségvetésben.

A JDP kormányra kerülése esetén bevezetendő B-modell szerinti nyugdíjrendszer esetében a nyugdíj két pillérre épül, két összegből tevődik össze.  Az első pillért a mindenkinek egyformán járó szociális alapnyugdíj jelenti, ami állampolgári jogon jár. A második pillért a számított nyugdíj jelenti, aminek összege a munkában eltöltött  évek során befizetett nyugdíjjárulék alapján kerül kiszámításra. A számított nyugdíj összegét növelheti a kiegészítő nyugdíjjárulék fizetése.

Az állampolgári jogon járó szociális alapnyugdíj összege 50 ezer forint lenne. Az 50 ezer forintos állampolgári alapon járó szociális alapnyugdíj a már nyugdíjban lévőket és a jövőben nyugdíjba vonulókat is megilletné, ehhez adódna hozzá a számított nyugdíj összege.  Ez azt jelenti, hogy például egy kórházban dolgozó nővér, aki szakápoló képesítéssel 45 évet dolgozott az egészségügyben, majd nyugdíjba vonult és jelenlegi nyugdíja 80 ezer forint, 50 ezer forinttal kaphatna majd magasabb nyugdíjat ezen nyugdíjmodell alapján, vagyis havi 130 ezer forintra emelkedne a nyugdíja.

A JDP által javasolt két pilléres nyugdíjrendszer biztosítaná a kiegészítő nyugdíjjárulék fizetésének lehetőségét, ami akár munkahelyi levonással, akár egyéni befizetéssel teljesíthető lenne. Ez nem nyugdíjpénztári befizetés lenne, hanem az állami nyugdíjkasszába történő befizetés, amiért az állam vállalja a garanciát. A kiegészítő, plusz nyugdíjjárulék fizetése egy meghatározott táblázat szerinti mértékben növelné a nyugdíj számításához figyelembe vehető jövedelmet, ami így magasabb lenne mint a tényleges jövedelem.

A JDP által javasolt B-modell szerinti nyugdíjrendszernek van még egy új eleme, amiben társadalmi vita dönthetne, ez pedig az előnyugdíj lehetősége. Az előnyugdíj az idő előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét jelentené azok számára, akik elérték a 60 évet és rendelkeznek legalább 30 éves munkaviszonnyal.

Új adórendszer  -  15 %-os bérnövekedés


                                   


A JDP 2019-től új adórendszert vezetne be, ami alapján 100 ezer forintig a jövedelem adója 0 % lenne


A JDP kormányra kerülve új adórendszert vezetne be, amely visszaállítaná azt az Európa fejlett részében kikezdhetetlennek tekintett vívmányt, hogy a megélhetési jövedelem adómentes.

A JDP által bevezetendő új, négykulcsos jövedelemadó rendszerben 0-15-30-45 %-os adókulcsok lennének.

0-100 ezer forintig   0 %
100-500 ezer forint között 15 %
500-2 500 000 forint között  30 %
2 500 000 forint felett  45 %

Jólét Európában, de az egész világon csak ott van, ahol magasak a felső szja kulcsok. Ez alól nincs kivétel. Ahol alacsony, főként alacsony egykulcsos adó van, ott alacsony az életszínvonal és nem is várható annak javulása. Magyarországon, ha nem a szűkölködés a cél, hanem a jólét, akkor át kell térni a jóléti társadalmak által alkalmazott adószisztémára.

Az európai fejlett országokban a megélhetési jövedelem egy ezer euró körüli összeg, ami után se az alacsony, se a magas jövedeleműek nem fizetnek adót. Ez nem csak azért van így, mert a nyugati emberközpontú társadalom az adózás körében is érvényesíteni kívánja az egyszeri életértéket képviselő ember kedvezményezettségét azzal, hogy a megélhetéshez szükséges jövedelmet nem adóztatja, hanem azért is, mert az így biztosított fogyasztás kell a gazdaság egészséges működéséhez.

Magyarországon a JDP gazdasági modellezése alapján ez az összeg a jelenlegi gazdasági helyzetben 100 ezer forint.

A JDP új adórendszere alapján 500 ezer forintig mindenkinek emelkedne a jövedelme havi 15 ezer forinttal.

Aki 600 ezer forintot keres, annak jövedelme az új adórendszerben is pont annyi lenne mint jelenleg.

A 45 %-os felső szja kulcs a havi 2,5 millió jövedelem felett lépne be. A jelenlegi egykulcsos magyar adórendszer súlyos hibája, hogy ingyen adja a piaci lehetőséget a jövedelem szerzéséhez és azt sújtja jóval nagyobb adóval, aki a jövedelem szerzéséhez a keresletet biztosítja, vagyis a fogyasztót. A külföldi cégek tulajdonosai százmilliárdokat visznek ki az országból kedvező 15 %-os adózással, úgy, hogy itt semmit nem fogyasztanak. Helyettük az itthon élők fizetnek fogyasztási adót, többször is megemelt mértékben.

A JDP által javasolt 45 %-os adókulcs egyfajta korrekciót jelentene, megadóztatva azokat, akik a magyar piac használata révén jutnak magas jövedelemhez, ám fogyasztásukkal szinte semmilyen módon nem járulnak hozzá az állam adóbevételeihez.

A 45 %-os adókulcs bevezetése előtt széleskörű egyeztetés történne a meghatározó gazdasági szereplőkkel.

1 millió forint indulótőke az államtól





Mindenki számít, minden  jó ötlet  kap támogatást,  ami előbbre viheti az országot


A JDP jövőképe szerinti Magyarországon nem lenne tilos a gondolkodás, nem lennének kijelölt okosok és nem a vezér kinyilatkoztatásai jelentenék a felülírhatatlan igazságot. Mindenki számítana, minden jó ötletre, értelmes elképzelésre, használható innovációra szükség lenne.

Kétfajta tudás fontos az ország számára: az egyik a megtanult ismereteket magas szinten alkalmazó tudás, a másik az újat kitaláló, a nem létezőt létrehozó, a problémákra merőben új megoldásokat szülő tudás, a kreatív tudás. A jelenlegi állapot azt mutatja, hogy Magyarországon magas az alkalmazott tudás aránya, ám szinte teljesen hiányzik a kreatív tudás, nincsenek világhírű magyar újdonságok. A kreatív tudás nyit új kapukat a fellődéshez, a kreatív tudás szüli meg azokat a mintákat, melyet vállalkozások sokasága másolhat, alkalmazhat, így adva lendületet a gazdasági növekedésnek

Kreativitás nélkül nincs fejlődés. A JDP ezért új támogatási rendszert hozna létre a kreatív tudás létrejöttének és érvényesülésének támogatására, amely egyrészt segítséget jelentene a megvalósítás elindításához, másrészt hatalmas motivációt a kreativitás felpörgetéséhez.

A támogatás nem politikai elkötelezettség, baráti viszony alapján járna vagy kapcsolati rendszer keretében lenne elérhető, hanem minden arra érdemes ötlet, innováció, elképzelés, alkotás, koncepció, terv megkapná, amely hozzátehet valamit az ország fejlődéséhez, előbbre viheti az országot.

Évente 10 ezer induló vállalkozás kapna az államtól 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást, induló tőkét az új ötletek, új elképzelések megvalósításának elindításához.

Minden évben 1000 újítás, innováció kapna 1 millió forint vissza nem térítendő kezdeti támogatást a megvalósításhoz, minták létrehozásához.

Minden évben 1000 egyetemista és főiskolás kapna 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást új ötletek, új elképzelések megvalósításához.

Ez összesen 12 milliárd forint kiadást jelentene a költségvetés számára, 5 milliárd forinttal kevesebbet mint amennyit a kvóta-népszavazásra költött a kormány és csupán töredékét a propagandára költött összegnek. A JDP a propagandára fordítandó keret jelentős részét az innováció támogatására költené.

A támogatásokat pályázattal lehetne elnyerni. A JDP kijelölné a gazdaságfejlesztés szempontjából fontos területeket és célokat  az innováció számára, azzal a szándékkal, hogy ide irányítsa az alkotói figyelmet. Ilyen lenne például az internetes tartalomszolgáltatás, az új típusú online kereskedőházak alrendszereinek fejlesztése, olyan online fejlesztések, melyek hatékony megoldást jelentenek nagy tömegű árú széleskörű terítésére vagy a bárhol létező innováció, kereslet és kivitelező kapacitás összeszervezésére.

Modellszámítások szerint a Kárpát-medencében egyre forróbb nyarak jönnek, de a klímaváltozás miatt másutt is melegebb, aszályos nyarak várhatók. A forró nyár napsütést jelent, energiát, amelyet az éltető vizet kiemelő szivattyú működtetésére lehet használni. A világon jelentősen megnő a kereslet az ilyen berendezések iránt, melyek fejlesztését már most célszerű elkezdeni.

Az alkalmazásra irányuló innovációban is sok lehetőség van, akár a lakossági, akár a gazdasági vagy mezőgazdasági területet vesszük figyelembe. A napból, szélből helyben nyert energiával raktárak, istállók, baromfiólak, állattartó telepek fűthetők és hűthetők, de akár az öntözés is megoldható, olyan területeken is, ahol nincs villamos hálózat. Szélenergia esetében például a huzatgenerátorok fejlesztése, melyek a kis szélerősség mellett mesterségesen, huzatelvű megoldásokkal felgyorsított légáramlással hatékonyan működtethetők.

Ma már az orvosi tudás mellett fontos szerepet játszik a technika is, az, hogy egy orvosi innováció megvalósítását megfelelő műszaki megoldás, technika segítse. Ebben is jók vagyunk, vannak sikereink, de a JDP innovációs programja a műszakiak jóval szélesebb körű közreműködésére nyújtana lehetőséget. Alapvető feltétel, hogy a műszakiak megismerjék az orvosok innovációs igényét, azt, hogy mihez, milyen problémára akarnak megoldást találni.

A JDP a már sok sikert elért nyugdíjas újítókra is számít ezen a területen, azt várva, hogy a nagy tapasztalattal, szakmai múlttal rendelkező szakemberek bekapcsolódnak az innovációs folyamatba és sok új alkotás létrehozásában közreműködnek. A JDP ezért is fontosnak tarja a nyugdíjasok foglalkoztatását hátrányosan érintő jogszabályok megváltoztatását, a korlátozás teljes feloldását és az innovációs tevékenység jóval kedvezőbb adóztatását.

JDP álláspont - betelepítési kvóta 





Minden magyarországi politikai erőnek tiszteletben kell tartani a magyar emberek döntését


Minden magyarországi politikai erőnek tiszteletben kell tartani a magyar emberek döntését, arra vonatkozóan is, hogy kikkel nem akarnak együttélni. A JDP ebből kiindulva nemet mond a betelepítési kvótára, ugyanakkor az Európai Unió által efogadható és az uniós szolidaritás elvét sem sértő indoklást tart szükségesnek. Magyarország védi az Európai Unió déli határát, ehhez műszaki és élőerős határvédelmet biztosít, úgy, hogy nem kér támogatást hozzá az Európai Uniótól.

A műszaki és élőerős határvédelem ellenére is naponta jelentős számú migráns lép át a magyar határon, akikkel a magyar hatóságoknak foglalkozni kell. Ez havonta jóval nagyobb létszámot jelent mint a betelepítési kvóta alapján Magyarországra érkező migránsok száma lenne. 

Magyarország speciális helyzetéből adódódan, abból következően, hogy a magyar határ az EU déli határa, Magyarország nem tudja elkerülni, hogy a magyar határon illegálisan átlépő migránsok legyenek folyamatosan magyar területen, akiknek létszáma folyamatosan meghaladja a betelepítési kvóta alapján megjelölt létszámot. Az Európai Unió más, külső eus határral nem rendelkező tagállamai esetében ilyen helyzet nem áll fenn.

Az Európai Unió dupla terhet rakna Magyarországra azzal, ha az illegális határátlépés révén Magyarországon tartozkódó migránsok mellé a betelepítési kvóta szerinti migránsokat is be kellene fogadni a magyaroknak. Ez az uniós szolidarítás elvére hivatkozva sem elvárható aránytalan tehermegosztást jelentene. 

Magyarország az Unió déli határának védelmével és a EU déli határán illegálisan átlépő és Magyarország területén tartozkódó migránsok helyzetének kezelésével olyan mértékű terhet vállal, ami mellé nem tud és nem akar a betelepítési kvóta alapján migránsokat befogadni. Magyarország nem tud és nem akar dupla tehertételt vállalni.

Magyarország megbízhatóan biztosítja az Európai Unió déli határának védelmét. E nélkül, ennek hiányában, Ausztriának, Németországnak és más, a migránsok kedvelt célpontjainak számító tagállamoknak napi több ezer, több száz migráns beáramlásával és az ennek révén előállt helyzet kezelésével kellene számolni. 

Ha Magyarország csupán egy napra vagy egy hétre könnyítene a határőrizeten, akkor több tízezres menetoszlop indulna meg Ausztria és Németország irányába. Amennyiben az Európai Unió a JDP álláspontja szerinti magyar érvek ellenére is ragaszkodna a betelepítési kvótához, könnyen előállhatna ez a helyzet.

utolsó kör - itt már hibázni nem lehet

                             


Ez az utolsó kör, hogy pótoljuk az uniós támogatás megszűnése miatt kieső gazdasági teljesítményt 


Az uniós támogatásból finanszírozott Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) az utolsó esély, az utolsó kör, az utolsó finanszírozási lehetőség az uniós támogatás megszűnése miatt kieső gazdasági teljesítmény pótlására. Itt már hibázni nem lehet, mert megzuhanhat a magyar gazdaság.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) teljes keretösszegének, 2600 milliárd forintnak a 2020-ig történő szétosztását úgy kell megtervezni, hogy annak felhasználásából valós gazdasági teljesítmény és biztos gazdasági növekedés legyen. Mivel nem várható több uniós támogatás, így ez az utolsó esély. Nincs lehetőség a javításra, ezért a hibázni sem lehet. Szakmai melléfogásból származó hiba sem elfogadható.

A döntés a Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik. A Nemzetgazdasági Minisztérium illetékese 2016 októberében nyilatkozott, hogy 70 milliárd forinttal több jut gazdaságfejlesztési célokra, így 2327 milliárd forintra nőtt a gazdaságfejlesztési célokra fordítható keretösszeg. Ez a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) teljes - 2600 milliárd forintos - keretösszegének 92 %-át jelenti, amit 2020-ig nyerhetnek el pályázati úton vállalkozások. A 2327 milliárd forintra pályázhatnak majd  a mikro-, kis- és középvállalkozások a termelési kapacitásaiknak és kapacitásbővítő beruházásaiknak támogatásához.

A fő kérdés, hogy van-e piac, van-e kereslet a kapacitásbővítés révén előállítandó többlet értékesítéséhez? Mert ha nincs kereslet, nincs piac, akkor mi értelme támogatni a kapacitásbővítést, a termelést? Értelmesebb és hasznosabb lenne a szolgáltatásba vagy az IT szektorba irányítani a támogatást.

Ha nincs piac, nincs kereslet, akkor a 2327 milliárd forint kidobott pénz lesz, soha vissza nem térülő támogatás, amiből soha nem lesz új gazdasági teljesítmény. A pénz elfolyt, mi pedig verhetjük a fejünket a falba, holott ha hatékony beruházásokra adják a támogatást, akkor ebből 3-szoros hatékonysági mutatóval 2020-ig  24 %-os, 2-szeres hatékonysági mutatóval pedig 2020-ig 16 %-os gazdasági növekedés lehetne. A Mercedes gyár hatékonysági mutatója 4-5 közötti érték. Nekünk a fele is elég lenne

                           

Kik fogják a 2327 milliárd forintot szétosztani?


És ez nem csupán részletkérdés, hanem létkérdés, mert ettől függ az uniós támogatás megszűnése miatt kieső gazdasági teljesítmény pótlása. Ki ellenőrzi, hogy jó döntést hoznak illetve hoztak? Ez az utolsó kör, az utolsó finanszírozási lehetőség és nem túlzás azt állítani, hogy a 2327 milliárd forint illetve összességében 2600 milliárd forint szétosztásától függ az ország jövője, az, hogy képesek leszünk-e pótolni az uniós támogatás megszűnése miatt kieső gazdasági teljesítményt.

Megkerülhetetlen és kiemelten fontos kérdés! Ki ellenőrzi a Magyarország sorsát, jövőjét meghatározó mértékben befolyásoló döntéseket hozó személyek alkalmasságát és felkészültségét? Létezik-e a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2600 milliárd forintos keretösszegének vagy a szóban forgó 2327 milliárd forint felhasználására stratégiai terv és ez megismerhető-e külső szakértők részéről? 

Létezik-e gazdasági modellezés, ami alapján lekövethető, hogy mely terület gazdaságfejlesztési beruházásainak támogatása biztosíthatná leghatékonyabban és kellő biztonsággal az uniós támogatás megszűnése miatt kieső gazdasági teljesítmény pótlását?

A gazdaságfejlesztés irányítóinak, stratégiai tervezőinek konkrét instrukciókat kellene rendelkezésre bocsátani a pályázatok elbírálói részére. Másrészt már előbbre hatékonysági munkacsoportot kellett volna létrehozni, ahol kiválasztják az uniós pénzek leghatékonyabb felhasználása, a legmagasabb gazdasági növekedést eredményező beruházások támogatása céljából javasolt területeket és pályázati célokat. 

Ehhez viszont a reálgazdaság fejlődésének szabályait, a stimuláló tényezőket, a keresleti viszonyokat alaposan ismerő szakértőkre lenne szükség és nem utolsó sorban olyanokra, akik képesek a gazdasági modellezésre.

Az NGM vizsgálja a hatékonysági mutatót?

Van egy viszonyszám, egy mutató ami a beruházás hatékonyságát jelzi. Ez a viszonyszám  mutatja azt, hogy amikor egy beruházás működésbe lép és termel, vagyis már hozza a bevételt, akkor az egy év alatt elérhető bevétel hányszorosa a befektetett összegnek, annak amibe a beruházás került. Készültek-e hatékonysági számítások vagy gazdasági modellezések a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2600 milliárd forintos keretösszegének illetve a 2327 milliárd forint felhasználására vonatkozóan és milyen hatékonysági mutatók lettek megállapítva? Létezik-e alsó határ a hatékonysági mutatók vonatkozásában, ami alatt nem kaphat támogatást egy pályázat, mert az csak kidobott pénz lenne?

Például a Mercedes gyár esetében a hatékonysági mutató 4-5 között van. A 2-3 közötti mutató még jó eredménynek számít, ami azt jelenti, hogy az éves bevétel - nem a haszon - 2-3-szorosa a befektetett összegnek. Az 1 vagy az 1 alatti mutató nem igazán elfogadható.

Valójában a gazdaságfejlesztésre juttatott uniós támogatásból származó gazdasági növekedés eddig évente talán néhány tized lehet, de ez sem biztos, hiszen a gazdasági növekedés meghatározóan az autóipar és az építőipar teljesítményének növekedéséből származik. Az uniós támogatás gazdaságfejlesztésre történő felhasználásának hatékonysági mutatója nálunk katasztrófális. Szinte olyan mintha eredmény nélkül eltünne a pénz.

Kísért a múlt?

Magyarországon 26 éven keresztül nem érvényesült az az egyszerű logika, hogy ha nincs piac, nincs kereslet ahol a többletet értékesíteni lehetne, akkor nincs értelme többet termelni vagy szolgáltatni. Nincs értelme a többlet előállításához beruházni, kapacitást növelni, és főként ehhez állami támogatást adni, mert az csak ablakon kidobott pénz.

De most más a helyzet, mert ebből a 2327 milliárd forintból kellene pótolni az uniós támogatás megszűnése miatt kieső igen jelentős gazdasági teljesítményt, különben megzuhan vagy akár padlót is foghat a magyar gazdaság.  Most az ország sorsa, jövője függhet azok döntésétől, akik szétosztják a 2327 milliárd forintot. A tét tehát óriási és hibázni nem lehet.

Ismét és ismét fel kell tenni a kérdést, hogy van piac, van kereslet az új kapacitás, a kapacitás bővítés révén előállított többlet értékesítéséhez? Mert csak ebben az esetben van értelme állami vagy uniós támogatást adni a kapacitás bővítéséhez. Különben értelmetlenül és eredménytelenül elszórt pénz lesz a támogatás. És mivel ez az utolsó kör, ebbe már nem fér bele az alibi indokokkal megtámasztott baráti pénzosztás.

Az uniós támogatás megszűnése miatt kieső gazdasági teljesítmény pótlásához 2017 nyarán már jönni kell az eredménynek, nem várhatunk 2018-ig, a választásig. Ha 2017 közepén nem jönnek az eredmények neki kell állni egy vészforgatókönyv készítésének. A JDP pedig ez esetben árnyékkormány felállítását kezdeményezi

Magyar Jövő





Mi kellene hozzá, hogy megteremthető legyen a magyar emberek vágyai szerinti magyar jövő?


Ahol most tartunk, ez az a helyzet amiről elmondható, hogy szinte minden bejött, és szinte semmi nem sikerült, ami által megteremthető lett volna a magyar emberek vágyai szerinti magyar jövő.

Szabadok vagyunk, szabadon dönthetünk sorsunkról, ömlik hozzánk a pénz, mégsem jutunk az egyről a kettőre. A békés építés helyett állandó harc folyik. Harc és örök viszály a politikai elit csoportjai között.

Történelmünk során még nem voltunk olyan helyzetben, hogy az ország és a magyar emberek sorsát pozitívan befolyásoló tényezők ilyen kedvező együttállása létezett volna. Tagjai lettünk a világ legerősebb katonai szervezetének, majd beléphettünk az elitklubba, az Európai Unióba és ráadásként olyan összegű uniós támogatáshoz jutottunk, ami jóval nagyobb mint az egykori Marshall-segély.


Van egy csodálatos országunk, mi meg magyarok olyanok vagyunk amilyenek. A több mint ezer éves történelmünkből metszetet adó fennmaradt írások szerint a sors szinte mindig ütötte, vágta a magyart, ezért a néha neki jutó jót is keserűséggel fogadta.

Most viszont a sors különös kegye folytán a rendszerváltás óta eltelt 25 év alatt szinte minden teljesült amire vágytunk. Tagjai lettünk a világ legerősebb katonai szervezetének  és olyan védelmi ernyő alatt vagyunk, ami hosszú távra garantálja országunk biztonságát. Felvételt nyertünk Európa elitklubjába, abba a politikai, gazdasági közösségbe, amit Európa legfejlettebb és leggazdagabb államai alapítottak. A valamikor nekünk szánt Marshall-segélynél nagyobb mértékű támogatást kapunk, hogy felzárkózzunk a fejlett államokhoz és nálunk is megteremthető legyen a nyugati életszínvonal, a nyugati jólét. Mint ahogyan például az osztrákok a nekik juttatott Marshall-segélyből pár év alatt virágzó gazdaságot és jólétet teremtettek.


És mi ismét ott tartunk mint régen, hogy keserűen fogadjuk a sok jót, a hozzánk ömlő tengernyi pénzt, és nem alaptalanul. Mert nem érezzük, hogy a magyar emberek sorsát pozitívan befolyásoló tényezők ilyen kedvező együttállása, a hatalmas összegű uniós támogatás jobb életet teremtene. Holott most már csak nyugodt, biztonságos megélhetés kellene, olyan kiszámítható biztonságos élet, aminek nem része a nyomor és a nélkülözés. Hiába a tengernyi pénz, a szinte elkölthetetlen mértékű támogatás, mi inkább vergődünk mint szárnyalunk,

Mi kellene hozzá, hogy megteremthető legyen a magyar emberek vágyai szerinti magyar jövő?


Egy olyan rendszer, amiben nem csupán a munka a cél, hanem a jólét eléréséhez szükséges értékteremtő képességet biztosító gazdasági fejlődés, olyan gazdasági teljesítmény létrehozása, ami lehetőséget biztosít a bérek, a nyugdíjak emelésére, az életszínvonal, az életminőség javítására.

A rendszerváltás óta eltelt 26 év alatt a választók akaratából a hatalomban egymást váltó magyar politikai elit nem volt képes létrehozni ezt a rendszert.

Magyarország, a magyar nép számára a jelenlegi helyzet, a számunkra fontos tényezők kedvező együttállása egyszeri, 2020-ig tartó és valószínűen soha vissza nem térő lehetőséget jelent. Erről dönteni utoljára 2018-ban tudunk, ami a 2020-ig tartó lehetőség lejárta előtti utolsó döntés lehet.  

Történelmünk során, talán most először minden összejöhetne amit szeretnénk, mert minden feltétel adott hozzá.  A JDP programja megfelelő alap lehet a vágyaink szerinti magyar jövő megteremtéséhez.

           

Csak állunk és nézünk.  A 2010 óta bekövetkezett változások mutatják milyen lesz az új polgári Magyarország. Nem ilyent akartunk. Nem így gondoltuk. Nem erre szavaztunk.  

Irányváltást !

           

A magyarok kétharmada szerint rossz irányba mennek a dolgok. A magyarok kétharmada irányváltást akar. Van aki Orbánnal, van aki nélküle. Nyugati demokráciát. Nyugati béreket.  Nyugati jólétet.

harc helyett jólétet! 

          rr


Nem élünk jobban mint a rendszerváltáskor. Ugyan emelkedtek a jövedelmek, de magasabbak lettek az árak is. Nekünk harc jutott, másoknak jólét. Harc helyett mi is jólétet akarunk.      

együttműködés és kirekesztés 


Sokakban - főként az idősek közül - rossz érzést hívott elő a nemzeti együttműködés rendszerének túláradó reklámozása, mivel találkoztak már hasonlóval.

De az nem bizalmat, inkább félelmet gerjesztett. Amikor a hatalom szólít együttműködésre, abban meglapul a kirekesztés lehetősége is. Mert ha nincs együttmüködés, abból kirekesztés lehet. Kirekesztés az adódó lehetőségekből, kirekesztés az előrelépésből, a jó álláshoz jutásból, a vállalkozói megrendelésekből.

Ami a magyar múltban és jelenben biztosan közös, az a félelem gerjesztése és a félelem fenntartása iránti ellenérzés és gyűlölet. Van akinek nem tetszik a rendszer amit a politika a nyakába sóz, de ettől még békés, normális életet akar élni.

A magyarok többsége nem akar közös ellenséget, sőt, harcot se akar a hatalom által éppen kijelölt ellenséggel. Békességet, félelem nélküli életet akar, azt, hogy tehesse a dolgát, boldoguljon, gyarapodjon.

Vannak idők, amikor összezártan kénytelen tűrni a kirekesztettek sokasága és csak gyűlik a feszültség. És amikor már nyitott a határ, akkor sokan nem tűrnek tovább. Pakolnak, hátrahagyva házat, hazát, és mennek az új világba, ahol olyan viszonyok között élhetnek, amire itthon is vágytak.
                         

Hazugságra politikát építeni nem lehet 


Hazugságra politikát építeni nem lehet - mondta  az Országgyűlés és egyben a FIDESZ alelnöke az " öszödi beszéd " tíz éves évfordulója kapcsán rendezett kerekasztal beszélgetésen, a Terror Háza Múzeumban.

Hazugságra politikát építeni nem lehet! Ez valószínűen sokszor idézett kijelentés lesz majd, amikor a miniszterelnök illetve több miniszter beszédéből idézik azt a néhány sort, amely szerint ma már 4,2 millió munkavállaló dolgozik Magyarországon , másrészt Magyarországon már több mint 4,2 millió foglalkoztatott fizet jövedelemadót és 6 % alá csökkent a munkanélküliség. 

Magyarországon nem dolgozik 4,2 millió munkavállaló, mert több mint 1 millió magyar külföldön dolgozik. A külföldön dolgozó magyarokról - akik egy év alatt 930 milliárd forintot utalnak haza - azt állítani, hogy Magyarországon dolgoznak hazugság. De ha nem igaz, hogy 4,2 millióan dolgoznak Magyarországon, nyilván az sem lehet igaz, hogy 6 % alatti, sőt, már csak 4,8 %-os a munkanélküliség, mert a kettő összefügg.

Magyarországon nem fizet 4,2 millió foglalkoztatott a bére után jövedelemadót. Aki külföldön dolgozik, az külföldön fizet jövedelemadót és járulékot is. Hzaugság azt állítani, hogy a külföldön dolgozók is Magyarországon fizetnek jövedelemadót.

Hazugságra pedig politikát építeni nem lehet, mondta a FIDESZ alelnöke az " öszödi beszéd " kapcsán. 

magyar jövő


Van egy csodálatos országunk, mi meg magyarok olyanok vagyunk amilyenek. Az elmúlt 26 évben szinte minden bejött amit akartunk és szinte semmi nem sikerült, ami jobbá tehette volna a magyar emberek többségének életét. Tagjai vagyunk a világ legerősebb katonai szövetségének, tagjai lettünk az Európai Uniónak, temérdek pénz kapunk az ország felzárkóztatására, a magyar emberek életszínvonalának javítására.

Most már csak nyugodt, biztonságos megélhetés kellene, olyan kiszámítható biztonságos élet, aminek nem része a nyomor és a nélkülözés. Hiába a tengernyi pénz, a szinte elkölthetetlen mértékű támogatás, mi inkább vergődünk mint szárnyalunk, és több millió magyar ember a biztos megélhetés helyett inkább túlélési gyakorlatnak gondolja az életét. Pedig most minden adott hozzá, hogy teljesüljön a magyar himnuszból a " Hozz rá víg esztendőt " óhajunk.

Mi kellene hozzá, hogy Magyarország magára találjon és kibontsa adottságaiból és polgárai képességeiből eredeztethető mindazon értékeit ami által megteremthető a magyar emberek vágyai szerinti magyar jövő?

Egy olyan rendszer, amiben nem csupán a munka a cél, hanem a jólét eléréséhez szükséges értékteremtő képességet biztosító gazdasági fejlődés, olyan gazdasági teljesítmény létrehozása, ami lehetőséget biztosít a bérek, a nyugdíjak emelésére, az életszínvonal, az életminőség javítására.

Infúzióra kötve 


A magyar gazdaság infúzióra kötve működik. A magyar gazdaságot az infúzió, az uniós támogatás tartja stabil állapotban.

Ha megszűnik az uniós támogatás akár 5-8 %-al is visszaeshet a magyar GDP. Az építőipar megrendeléseinek jelentős részét az uniós támogatásokból finanszírozott projektek jelentik. Ezek megszűnése az építőipar teljesítményének drámai zuhanásával járna, munkások sokasága kerülne utcára.

Ezért lenne fontos azonnal elkezdeni azokat a gazdaságfejlesztési projekteket, melyekkel viszonylag rövid időn belül pótolható az uniós pénzcsap elzárása után kieső gazdasági teljesítmény. Amennyiben szempont a gazdaság stabilitása, úgy nem lehet tovább várni, mert a projektek kifutási ideje 2-3 év. Ezek előkészítését már be kellett volna fejezni.

Lett volna másik út is


Magyarországon 3 gazdasági modell ismert, ebből kettőt már kipróbáltak. A 2002-2008 közötti szocialista kormányzás alatt kipróbált  neoliberális modell alkalmazásának eredményei ismertek. Hasonlóan van tapasztalat a Matolcsy-féle modell 2010 óta történő alkalmazása során elért eredményekről és következményekről. Ami még nem lett kipróbálva az a Baranyai-féle modell - a B-modell -, noha 1998 óta ott volt  minden kormány asztalán. Még az 1 milliárd forintból megoldható kis mintás tesztelésére sem került sor, pedig az új tudás iránt volt igény, hiszen 27 milliárd forintot fizettek ki tanulmányokért.

Mit tud a B-modell? A B-modell valós piaci lehetőségekre épülő gazdaságfejlesztést kínál. Az ilyen beruházási lehetőségekre szép számmal jönnének külföldi befektetők is. A B-modell nem a teljes foglalkoztatásra alapozza a gazdasági fejlődést, hanem a nagy tömegű szolgáltatás és árú értékesítésére, ami mellé odateszi a piacot, a keresletet is. A B-modell szerinti ugrásszerű gazdasági növekedést a pár év alatt megvalósítható óriásprojektek biztosítják  30-50-100 milliárd eurós jövedelemtermelő képességükkel.

Mi lenne most, ha például 2010-ben a politika a B-modell alkalmazása mellett dönt? 250-270 forint lenne valószínűen az euró árfolyama és 200-230 ezer forint körül lenne a minimál bér összege, ami után az adó 0 % lenne. Hasonlóan mint nyugaton, ahol a megélhetési jövedelem adómentes. 100-150 ezer forint lenne a nyugdíj legkisebb összege a két pilléres nyugdíjrendszerben, a magyar GDP pedig legalább a duplája, de lehet, hogy háromszorosa lenne a mostaninak. Az államadósság a GDP növekedése révén úgy csökkent volna 25-40 %-ra, hogy csak kamatot fizettünk volna, tőketörlesztést nem. Az átlagkereset  500 ezer forint körül lenne és a magyar életszínvonal pedig nagyjából hasonló mint az osztrák életszínvonal.

Békesség, biztonság, gyarapodás. Ezek lennének a közállapotra leginkább használható jelzők.

Mi lehet a B-modell mellőzésének fő oka? Amíg a politika nyílt vagy bújtatott szándékai között az első helyek valamelyikén ott a korrupció, addig a B-modell alkalmazására csekély az esély. A B-modell nem a korrupcióra, hanem a nagyléptékű gazdaságfejlesztésre lett kitalálva. Ezért nyilván a legalkalmatlanabb  modell a politikának, amikor a korrupció, a pályázati pénzek visszaosztása, az állami megrendelések visszaosztásért történő juttatása a rejtett cél.

A gazdaság húzó ágazata 


A magyar gazdaság húzó ágazata nem a termelés vagy szolgáltatás lett, hanem a kommunikáció, ami komoly sikerként tudja eladni azt ami valójában nincs. A hatalom kommunikációs gyára elszakítja az embereket a valóságtól.

A 2010-ben hatalomra került politikai elit mindent elvet, ami a fejlett világban cél és a fejlett gazdaság vagy a jóléti társadalom működésében fontos illetve meghatározó. 

A demokratikus értékrend, az egyenlő elbánás elve, az arányosság már csupán orbáni mértékben érvényesülhet Magyarországon. A keleti nyitás nem csupán irányváltást jelez, de annak tagadását is, ami a fejlett nyugathoz kötött bennünket. 

Új értékrend érvényesül, új társadalom- és gazdaságformáló nézetek, új elvek és víziók mentén alakulnak a működés új rendjét formáló szabályok.

HOL TARTUNK?


A rendszerváltást követően a politikai erők között talán egy dologban volt egyetértés. Abban, hogy a fejlett nyugati világhoz akarunk tartozni, a mintát számunkra a fejlett nyugati országok jelentik. 

A 2010-ben hatalomba került politikai elit felrúgta ezt a konszenzust, új célok, új víziók lettek. A nyugathoz való tartozás hangsúlyozása helyett már a függetlenségért folytatott szabadságharc a téma és az új irány kelet lett. Róma helyett Bizánc. Nem úgy mint államalapító István idejében. 

A magyar politika nem tud kikeveredni a szabadságharcból és a Magyarország számára a Marshall-segélynél nagyobb mértékű uniós támogatást folyósító nyugat is az ellenséges oldalra került. Ebből az lett, hogy még ugyan beszélnek velünk ha muszáj, de már igazán nem tekintenek bennünket közéjük tartozónak.

Magyarország újból kompország lett? 


Magyarország újra sodródik, a biztosat feladva új kapaszkodót keres. A baj ezzel az, hogy a sodródás a nyomorzónába viheti az országot és akkor majd generációk küzdelme kell hozzá, hogy kikerüljünk a szegénysorról.

A jóléti társadalom építése helyett pedig az új cél a munkaalapú társadalom és munkaalapú gazdaság lett, főként ázsiai bérmunkával. 

Az új vízió szerint majd a szalag fölött görnyedő magyarok százezerei teremtik meg a szép új világot, mert nekünk nem kell a könnyen jött pénz, nem kell a szolgáltatásból, pénzügyi és tőzsdei manőverekből származó pénz, a globális világ lehetőségeit kihasználó ügyeskedéssel szerzett bevétel, mi a verítékkel megszerzett alacsony, de tisztes bérre szavazunk.

MUNKAALAPÚ RENDSZER


Az Európai Unióban Magyarország az egyedüli tagállam, ahol nem az európai értékrend alapján álló jóléti rendszer építése a cél, hanem egy merőben új vízió, az illiberális munkalapú rendszer megvalósítása. 

A 2010 óta hatalmon lévő politikai elit szerint szakítani kell a liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel, mert a liberális állam - a 2010 előtti magyar példa alapján látható - nem képes megvédeni a közösségi vagyont és az országot az eladósodottságtól. 

Túl kell lépni a Nyugat másolásán, mert a nyugati fejlett országokban létező jóléti állam és társadalmi rendszer kimerítette tartalékait és sikertelenségre van ítélve.

2010 óta Magyarország nem jóléti - bár előtte se volt, ám célként létezett -, hanem munkaalapú állam, ahol a kormány célja a teljes foglalkoztatottság elérése. 

Azt, hogy mi is a munkaalapú állam, a munkaalapú társadalom nem lehet definiálni, de ha látják felismerik és egyik fontos jellemzője, hogy nem fizet segélyt, ha az állampolgárok nem nyújtanak érte valamit. Az erre született megoldást közmunkának nevezik.

Reform vagy kísérlet? 


A munkaalapú rendszer megvalósítását a kormány magyar reformnak mondja, mások pedig kísérletnek. Magyarország a laboratórium és a magyar nép a kísérlet alanya. 

A vitathatatlan eredmény: a szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lettek. Az illiberális munkaalapú rendszer olyan vízió, aminek a részletei még nem lettek kibontva. Az eddig megismertekből az érzékelhető, hogy van demokrácia, ami esetenként parancselvű és létezik a szólásszabadság, de azért kockázatos élni vele.

Ami a munkaalapú rendszer fejlődéshez való viszonyát illeti, ellentmondásos a helyzet. Amikor a jövőkutatók a negyedik ipari forradalom kezdetén már sokadszor mondják, hogy a munkahelyek több mint fele az automatizálás, a robotizáció miatt meg fog szűnni, Magyarország akkor akar munkaalapú gazdaságot építeni és összeszerelő üzemeken alapuló ipart fejleszteni.

Amikor a világ arra készül, hogy a szolgáltatás lesz a fő foglalkoztató ágazat, Magyarország a szolgáltatást mellőzve az iparban akar munkahelyeket teremteni, erre fordítva minden energiát és forrást. 

A magyar iskolákban pedig az informatika széleskörű alkalmazásának oktatása helyett heti 5 óra testnevelés és plusz énektanítás biztosítja a magyar fiatalok jövőre történő fizikális és mentális felkészítését.

Ilyen jellegű és léptékű kísérlet - mint a munkaalapú rendszer bevezetése - Magyarországon akkor lehetne sikeres, ha találkozna a magyar társadalom igényeivel, elvárásaival és a magyar társadalmat alkotó magyar emberek egyéni szándékaival, elképzeléseivel.

Jólét helyett csak a munka 


Magyarországon a munkaalapú gazdaság egyet jelenthet azzal, hogy véglegesen lemondunk a jóléti társadalomról és az ehhez szükséges teljesítményt biztosító gazdaság megteremtéséről.

Véglegesen elfogadjuk a sokak számára a nyomorhoz közeli vagy azt nem sokkal meghaladó életszínvonalat biztosító bérek fennmaradását. Ugyanis a munkaalapú gazdaság működésének alapvető szabálya a bérek lehető legalacsonyabb szinten tartása, csak így hozható termelés és bérmunka az országba.


A munkaalapú gazdaság - nevezhetjük napszámos kapitalizmusnak is - az összeszerelő üzemekkel más gazdaságok kiszolgálója lesz és mint szerver gazdaság olyan szorosan kapcsolódik az országba termelést behozó cégekhez, hogy az ottani változásokat szinte direktben érezzük, fejlődésünk is az ottani fejlődés függvénye lesz, persze jóval alacsonyabb szinten.

A magyar emberek munkaalapú rendszerrel szembeni ellenérzése nem a munkával szembeni ellenérzést jelenti. A magyar embereknek semmi bajuk a munkával. Többségük dolgos, igyekvő ember, de a jólétet mint célt nem hajlandók lecserélni a munkára.

A munka mint fogalom nem alkalmas arra, hogy a társadalom számára cél legyen. A munka hasznos, értéket teremtő, jövedelemszerző tevékenység, de arra alkalmatlan, hogy az emberek életét meghatározó viszonyok, így például az életszínvonal és életminőség tekintetében cél lehessen. 

Azok az idők már elmúltak, amikor a politika célja a nyugati jólétet és a kapitalizmust elvető, felsőbbrendű célok megvalósításáért küzdő és dolgozó szocialista vagy kommunista embertípus kinevelése lehetett.

A munkaalapú illiberális fölénye 


Lehet a munkaalapú gazdaság vízójáról ábrándozva nagy terveket szőni, hogy majd Magyarország lesz a térség termelési központja. Lehet hangzatos kijelentésekkel ízzitani a mélymagyar büszkeséget, hogy már mi adjuk a példát az összeomlása előtti állapotban a jólét romjain fetrengő nyugatnak. Mert ők a múlt, mi meg jövő. Már a mi térségünk lett Európa gazdasági fejlődésének motorja.

De amikor a hanyatló, önmagába roskadó nyugat nem utalja a magyar gazdaságot infúzió módjára stabilizáló uniós támogatást, akkor jön a kijózanodás és annak pánikszerű felismerése, hogy munkaalapú illiberális erkölcsi és gazdasági fölénye inkább még csak szavakban létezik. Uniós támogatás nélkül padlót fognánk. Persze ezért is nyilván Brüsszel a hibás.

Két kutatási irányzat


Magyarországon a gazdasági fejlődés irányának és ütemének, a gazdasági növekedés élénkítésének alakulását vizsgáló elemzés és kutatás vonatkozásában alapvetően két különböző irányzat létezik.

Az egyik irányzat a megtörténtet, a lezajlott folyamatokat elemzi és ebből próbál meg következtetéseket levonni, ez alapján készít előrejelzést. Ez az általánosan elfogadott és alkalmazott irányzat.   

A másik irányzat a létező helyzetből kiindulva a lehetségest kutatja, azt, hogy a földrajzi, nemzeti adottságok, az embertőke és társadalmi tőke, de főként a fellelhető lehetőségek figyelembe vételével milyen fejlődési pálya, milyen jövőkép biztosíthatja az ország gyors felemelkedését. Erre az irányzatra Magyarországon egyedüli példa a B-modell.

A JDP gazdasági stratégiájának megalkotásakor ezt az elemzési és kutatási irányzatot, a B-modell megalkotásakor alkalmazott módszert választotta, abból kiindulva, hogy ha csak a lezajlott és jelenleg zajló folyamatokat kutatják és ebből vonnak le következtetéseket, abból csupán az látható, hogy mi lesz ha minden így folytatódik tovább. A JDP az új megoldásokat keresi.  A régiben pedig nem lehet megtalálni az újat. 

Két növekedési elmélet 


Az egyik elmélet azt mondja, hogy az adó- és járulékkulcsok csökkentésének, továbbá a kedvező világgazdasági folyamatoknak a hatására majd szép lassan beindul a gazdasági növekedés, ezt kell türelemmel kivárni. Ez esetben a növekedés a gazdaság spontán mozgása révén jön létre, számokban pedig azt jelenti, hogy nagyjából 1-2%-os növekedés várható, ami a folyamat erősödése során felmehet 3-4 %-ra is.

A másik növekedési elmélet, a B-modelles elmélet a szervezett keresletre épülő tudatos gazdaságfejlesztésben, a két faktoros gazdasági növekedés alkalmazásában látja a kibontakozás lehetőségét. Ez esetben azonnal indítható a növekedés, és 5 év alatt akár megháromszorozható a magyar gazdaság teljesítménye, a duplázás pedig erőlködés nélkül megvalósítható.

A két növekedési elmélet közötti alapvető különbség az, hogy egyik esetben kivárják amíg spontán, magától beindul a növekedés, a másik esetben - a B-modelles esetében - viszont kidolgozott növekedési program alapján tudatos gazdaságfejlesztéssel, gazdaságszervezéssel beindítják a növekedést.

Két növekedési faktor


Az egyik növekedési faktort a gazdaság spontán mozgása révén létrejövő spontán növekedés lehetősége jelenti. Ez esetben a jogi szabályozás, az adó és járulékok kulcsainak változtatása révén kialakuló feltételrendszer jelenti a stimulációt, másrészt a világgazdasági folyamatok kedvező hatása lehet befolyásoló tényező. Ez a növekedési faktor a létező lehetőségek mintegy harmadának kihasználására nyújt lehetőséget.

A másik növekedési faktort a tudatos gazdaságfejlesztéssel, gazdaságszervezéssel megvalósítható ugrásszerű gazdasági növekedés jelenti, aminek kis töredéke is hosszú évek alatt jönne létre a spontán fejlődés révén. 

A két faktor együttes hatása révén érhető el az az állapot, ami a létező lehetőségek közel teljes mértékű kihasználásának mondható.

Növekedés, növekedés... 


Növekedés kell, mert gazdasági növekedés nélkül szerény mértékben sem javítható az életszínvonal. Növekedés kell, hogy a mind nagyobb számú nyugdíjas járandósága biztosítható legyen. A növekedés teremthet forrást az egészségügyi ellátás javítására. Növekedés kell, hogy bajaink többsége megszűnjön. A gazdasági növekedés innovációja hozhat olyan új megoldásokat, ami sok millió magyar ember számára adhat új esélyt a boldogulásra és sorsának kedvezőbb alakulására.

A jólét megteremtéséhez szükséges gazdasági teljesítményt biztosító nagyléptékű fejlődés és ugrásszerű gazdasági növekedés  a B-modell szerinti szervezett piacgazdaságban lehetséges, amikor az ehhez szükséges szervezést a szolgáltató állam biztosítja.

A JDP gazdasági programja a jólét megteremtéséhez szükséges gazdasági teljesítményt biztosító nagyléptékű fejlődés és ugrásszerű gazdasági növekedés programja.

A gazdasági modellezés hiánya  


Az elmúlt időszak kormányai mellőzték a gazdasági modellezés alkalmazását is, úgy tudni, erre szakértőjük sem volt. Csupán hatásvizsgálatot alkalmaztak egyes esetekben, amely merőben más mint a modellezés. A hatásvizsgálat egy kormányzati intézkedés, monetáris vagy jogi szabályozás lehetséges következményeit vizsgálja. 

A modellezés nem a következményeket, hanem a folyamatot, magát a megoldást, a cél elérésére kidolgozott cselekvéssort, elképzelt logikai rendszert teszteli, azt vizsgálja, hogy  egyáltalán működik-e a folyamat, mely tényezőkön, összetevőkön lenne célszerű változtatni, hogyan fokozható a hatékonyság.

Gazdasági modellezéssel vizsgálható lett volna, hogy az adó- és járulékcsökkentés vagy a pályázati úton kiosztott több ezer milliárd forint állami és uniós támogatás miért nem generál gazdasági növekedést, miért csak adományként működve magánvagyonokat gyarapít. 

Gazdasági modellezéssel kimutatható lett volna, hogy piac nélkül, kereslet nélkül adó- és járulékcsökkentés, állami vagy uniós támogatás, de alacsony kamattal adott hitel sem gerjeszt gazdasági növekedést, azért is, mert ha láthatóvá válik ilyen piaci lehetőség vagy kereslet, akkor arra több száz tőkével rendelkező vállalkozás azonnal rástartol és elviszi.

INTERNET ÉS INNOVÁCIÓ


Miért nincs az online világból vagyont szerző eurómilliárdos Magyarországon?

Látható, hogy milyen hatalmas pénzek mozognak az online világban, ahol a profitot termelő fő tényező a kreativitás. Ebből pedig nem állunk rosszul. 

Nem mondható rosszindulatú okoskodásnak az az észrevétel, hogy ha az uniós és hazai támogatások, pályázati pénzek csupán század részét az online szegmensbe öntik, ma legalább 10, de minimum 5 eurómilliárdosunk lenne, köztük 3 olyan, akinek a kezdetkor nem volt több kétezer forintnál a zsebében.

Az egyik legnagyobb internetes tartalomszolgáltató értéke ötszöröse annak, amit Magyarország éves GDP-jének nevezünk. Az internetes reklámból annyi pénz áramlik a látogatott közösségi oldalak tulajdonosaihoz, aminek töredéke is elég lenne ahhoz, hogy évente csupán ebből 10 %-os gazdasági növekedésünk legyen, és jelentősen emelkedjenek a magyar nyugdíjak és bérek. De mi inkább a termelésből és munkából akarunk megélni, holott ez a gazdasági szegmens számunkra inkább megfelelő lenne mint az ázsiai bérmunka, a szalagmunka.

Szinte érthetetlen, hogy Magyarország miért nincs az online nagyhatalmak között, amikor tele vagyunk ötletemberekkel! 
Érdemes lenne megkérdezni, hogy a több ezer milliárd forintból, amelyet kifizettek pályázaton elnyerhető állami és uniós vissza nem térítendő támogatásként a versenyképesség javítása, munkahelyek teremtése vagy akár gazdasági növekedés támogatása címén, volt-e legalább egy internetes, webes pályázat? A pályázati pénzek a legnagyobb hasznot az online szegmensben termelik, csakhogy ehhez szükség lenne ilyen pályázati célokra.

Azt meg nem is érdemes kérdezni, hogy a temérdek pályázati pénzből lett-e gazdasági növekedés és új munkahely, mert az eredmény ismert, látható.   

MAGYAR LIBERALIZMUS

Létezik magyar liberalizmus. Nem a szitokszóként ismert liberalizmus, melynek kifordított értelmezése alapján bizonyos időszakban a hatalmon lévő politikai elit bizonyos tagjai úgy gondolták, hogy nekik mindent szabad. 

Létezik tiszta magyar liberalizmus, melyet a nagy magyar elődök is vallottak. Ennek köre és tartalma támadhatatlan.

A B-modell szerzője pontosan megfogalmazza a magyar liberalizmus 5 fő szabadságát:

Szabadnak születni.
Szabadon élni.
Szabadon cselekedni.
Szabadon szólni.
Szabadon választani.

Kérdés, hogy az illiberális hatalom melyik szabadságunkat korlátozná?

MAGYAR DEMOKRÁCIA


Még nem létezik a mindenkire kiterjedő egyenlő elbánás elve, de már nem létezik az egyenlők és egyenlőbbek közti különbség gumibottal való kikényszerítése sem.

Ebben a demokráciában háborítatlanul élnek együtt azok, akiket a demokrácia miatti kiállás miatt a diktatúra alatt elítéltek és azok, akik az elítélésükre utasítást adtak. A különbség csupán annyi, hogy aki akkor kiállt a demokrácia mellett, az a rendszerváltás utáni demokráciában emiatt büntetett előéletű állampolgár maradt, aki meg ezért elítélte őt, az feddhetetlen múltú ember.

Bátortalan, félszeg demokrácia a miénk, ahol a jogos bírálat elfojtását célzó hatalommal való ijesztgetés még nem büntetendő. Itt még egyes esetekben a hatalom birtokosa a törvény sajátos értelmezésére, előjogokra, tekintélytiszteletre hivatkozva fenyeget, riogat.

Érett, bejáratott demokráciában az ilyent napok alatt elsöpörné a népharag. Itt meg koszorúz, büntet és kitüntet.

A magyarok számára a demokrácia és jólét elválaszthatatlan alapfogalmak. A magyarok többsége demokráciában és jólétben szeretne élni! Olyan demokráciában, ami nem viszonylagos, ami nem nézőpont kérdése.

Olyan demokrácia kellene, ami nekem és a szomszédomnak, de az ellenségemnek és a barátomnak is egyazon szabályokkal, ugyanazon mércével megélhető valóságot jelent.

Olyan demokrácia kellene, amelyben érvényesül a jogegyenlőség világszerte elismert elve: „Születésétől mindenkinek ugyanazok a jogai, a törvény előtt mindenki egyenlő és mindenkit egyenlő mértékkel mérnek.”

Hiteles tájékoztatás


A MAGYAR REFORMOK MŰKÖDNEK! című kék színű propaganda füzet Jól teljesít a gazdaság témájú fejezetében szó szerint ez olvasható: " A Munkahelyvédelmi Akcióterv eredményeként ma már közel 4,3 millió fő dolgozik ..."   Ebből világosan látszik, hogy a magyar kormány munkahelyvédelmi akciótervének eredményeként van munkahelye a Londonban dolgozó magyar altatóorvosnak, az Amszterdamban a bájait áruló nyírségi örömlánynak és annak a
többi 1 millió külföldön dolgozó magyarnak is, akiket beleszámítanak  a 4,3 millió fő foglalkoztatottba. 

Ez nyilvánvalóan nem igaz! De ha ez nem igaz, akkor mi igaz? Mi igaz a gazdasági növekedés és a  foglalkoztatás adataiból? Ha ez  amit a kék propaganda füzetben olvashatunk nem igaz, akkor mi igaz azokból az érvekből, adatokból, amelyek   A MŰKÖDNEK A MAGYAR REFORMOK és a Jobban teljesítünk szlogenek igazolására  szolgálnak?

A miniszterelnök évértékelő beszédében, de más beszédében is mérföldkőnek nevezte, hogy ma már 4,2 millió, sőt közel 4,3 millió munkavállaló fizet jövedelemadót Magyarországon. Pozitívumként említve azt is, hogy több mint 4,2
millió munkavállalónak csökkent a jövedelemadója 16 %-ról 15 %-ra. 

Ha ez lenne a helyzet tényleg örülhetnénk neki, de ennél sokkal rosszabbul állunk. A tények mondanak ellent a miniszterelnöknek. Aki külföldön dolgozik, legyen 1 millió vagy csak 600 ezer fő, nem fizet adót Magyarországon, nem fizet járulékot Magyarországon és mivel nem itt él, nem itt fogyaszt, a fogyasztási adójával se gyarapítja a magyar költségvetést. 

De akkor mi igaz a magyar gazdaság helyzetét jellemző adatokból? Mennyire fontos a hiteles tájékoztatás? 

ADÓKULCSOK


A jövedelemadó mértéke láthatóan összefügg az életszínvonallal. Ahol magas az életszínvonal ott magas a jövedelemadó felső kulcsa és a megélhetési jövedelem adómentes. 

Amikor a politika állást foglal az adórendszer kérdésében, akkor egyben állást foglal az elérhető életszínvonal, a megvalósítható életminőség kérdésében is. Európában, de az egész világon, ahol jólét van ott magas felső szja-kulcsot alkalmaznak. Ahol alacsony a jövedelemadó felső kulcsa vagy egykulcsos alacsony jövedelemadó van ott alacsony az életszínvonal és nem is várható annak javulása. Ez alóli kivétel eddig nem ismert.

Az adórendszer és az életszínvonal közötti összefüggést egyébként világosan mutatja az átlagos bérköltség is. Az Eurostat jelentése szerint 2014-ben a 10 %-os egykulcsos jövedelemadót alkalmazó Bulgáriában 3,8 euró, Magyarországon 7,3 euró, míg a többkulcsos jövedelemadót alkalmazó Ausztriában 31,5 euró, Belgiumban pedig 39,1 euró volt az átlagos bérköltség, az uniós átlag pedig 24,6 euró volt. 

Magyarországon 300 %-os béremelésre lenne szükség, hogy utolérjük az osztrákokét és  200 %-os béremelés kellene, hogy megközelítsük az uniós átlagot.

Magyarország a 2016-tól érvényes 15 %-os adókulccsal inkább a bolgár átlaghoz fog közelíteni.

Felső szja-kulcsok Európában

Svédország     56,6 %
Dánia              55,56 %
Hollandia         52 %
Spanyolország   52 %
Finnország       51,13 %
Belgium            50 %
Ausztria            50 %
Norvégia           47,8 %
Izland                46,22 %
Németország     45 %
Franciaország   45 %
Olaszország      43 %
Görögország     42 %

Málta                 35 %
Törökország      35 %
Lengyelország   32 %
Csehország        22 %
Észtország          21 %

Szlovákia            19 %
Ukrajna               17 %
Románia             16 %
Magyarország     15 %
Szerbia                15 %
Oroszország        13 %
Fehéroroszország  12 %
Bulgária                10 %
Bosznia-Hercegovina   10 %
Macedónia           10 %
Albánia                 10 %
Kazahsztán           10 %

TÖRTÉNELMI KÜLDETÉS


A magyar történelem során még egyetlen vezetőnek, egyetlen kormánynak, hatalomnak sem állt ennyi pénz a rendelkezésére mint a mostani kormánynak, a mostani miniszterelnöknek, hogy a magyar emberek igényei szerinti jövőt teremtsen. 

A mostani helyzet rendkívüli. Rendkívüli lehetőség, ami valószínűen soha nem ismétlődik a magyar történelemben.

Ennyi pénzből 30  komplett autógyárat vehetne Magyarország, 30 olyan komplett autógyárat mint pl. a kecskeméti Mercedes gyár. Sem a most élő magyarok, sem az utókor nem fog felmentést adni a mostani vezetőknek, ha ezt a hatalmas összeget, a nemzet pénzét nem jólétet hozó gazdaságfejlesztésre fordítják.

A valamikor nekünk szánt Marshall-segélynél jóval nagyobb mértékű támogatást kapunk, hogy felzárkózzunk a fejlett államokhoz és nálunk is megteremthető legyen a nyugati életszínvonal, a nyugati jólét. 

Még két éve van a mostani kormánynak,hogy teljesítse történelmi küldetését és megteremtse a hatalmas összegű támogatásból a jólét gazdasági alapjait Magyarországon. Úgy, mint ahogyan Ausztriában csinálták.

kommentek


Nick:  Stampo

Arcoskodnak, hogy működnek a magyar reformok! Milyen reformok? Reform, hogy már elköltöttek 50 milliárd euró uniós pénzt és nem tudták megcsinálni azt, amit az osztrákok 7 milliárdból megcsináltak? Reform, hogy már alig van itthon orvos és nővér, mert külföldre mentek a gyalázatos körülmények és alacsony bérek miatt? 
Reform, hogy 3 millió magyar nyomorban él?  Majd az lesz reform, ha ezek helyett egy szakértői kormány jön és
megcsinálja a jólétet a maradék uniós pénzből, mint ahogyan az osztrákok csinálták.

Nick:  Verecke

Trianonhoz hasonló nagyságú sorstragédia előtt állunk, akkor, amikor ez a magyar történelem talán legnagyobb pozitív fordulata lehetne.  Ami itt 2010 és 2018 között történik Magyarországon, az nem csupán a következő 10 évre határozza meg Magyarország
és a magyarok sorsát, de kihat a következő 100 évre is. Az Orbán-kormány döntéseinek következményeit áldják vagy átkozzák rajtunk kívül az utánunk jövő generációk is. A magyar történelem során még soha nem volt annyi pénze az országnak, hogy abból megteremtse a régóta vágyott jólét gazdasági alapjait. Most viszont jóval több van annál. De nincs hozzá terv és nincs hozzá politikai akarat, politikai szándék. Megvan a pénz hozzá, sőt annak a többszöröse, hogy jólétet csináljunk, véget vessünk a nyomornak, a generációk szegénységgel, nincstelenséggel vívott küzdelmének és mindekinek méltó élete lehessen Magyarországon. Azonban a jelenlegi gazdasági modell alkalmatlan erre. Olyan mintha egy feneketlen kútba öntenénk a magyar jövő a magyar jólét megteremtésére kapott pénzt. Ha oda lesz a pénz, oda lesz a magyar jövő is! És ezt majd az utódok második Trianonként fogják emlegetni.

Nick:  Runner

Totális kudarc ami itt van. 35 Mercedes gyár létesítésére elég uniós pénzt osztogattak szét. 35 Mercedes gyár ára ment
pocsékba, mert nincs belőle gazdasági növekedés, nincs belőle a költségvetésnek bevétel. Ezért nincs jólét Magyarországon. A 35 Mercedes gyár létesítéséhez elég uniós pénzből legalább fele olyan jólétet lehetett volna teremteni
mint Ausztriában van. Kétszer magasabb bérek és kétszer magasabb nyugdíjak lehetnének. Kellene valaki olyan aki a
maradék uniós pénzből képes lenne fellendíteni a gazdaságot, különben ez a magyar történelem legnagyobb kudarca lehet. Szétosztották 35 Mercedes gyár árát és nincs belőle növekedés, nincs plusz bevétel, csak annyi növekedés, ami a
külföldi tőkéből épült autógyáraktól jön, meg az uniós pénzből működő építőiparból. Ezt tudja Matolcsy magyar modellje,
amit 260 milliárdért akarnak oktatni, meg az egész világon terjeszteni.

Nick:  Kacifánt

Mindenki azt kérdezi, hol a hiba, hol számították el magukat?  Mert Kánaánt ígértek és ennek az ellenkezője van. Mindenki
az uniós pénzektől várja a fellendülést, hogy majd lesz sok új beruházás és vállalkozás, amitől megugrik a gazdasági
növekedés.  Aztán meg semmi. Azért adják a pályázaton elnyerhető uniós támogatást vagy akár a növekedési hitelt,
hogy abból olyan beruházás valósuljon meg, ami ha elkészül és elkezd működni akkor termelje a bevételt. A sok új beruházás működésével létrejövő sok kis új bevétel összese adja ki majd a gazdasági növekedést. Több tízezer ilyen beruházást támogattak uniós pénzből, de a beruházás működéséből származó eredmény meg nem látszik. Miért? Sok
kis eredménynek kellene lenni, ami összeadódva jelentkezne a magyar gazdaság növekedésében. Csakhogy ez nem látható, pedig erre az uniós pénzt már kiosztották pályázati úton. Hol a probléma, mi a probléma?

Lehet, hogy nem működik a rendszer? Ezt még Matolcsy találta ki miniszterként. Elnyeli az uniós támogatást, eredmény meg semmi. Ezt így nincs értelme folytatni.
A fejeseknek látni kellene végre, hogy itt nagyon mellé nyúltak, valami nagyon nem vált be, mert nem működik.

Nick:  Verywell

Azt írják neves közgazdászok, hogy a magyar gazdaság teljesítményéből  10 % uniós pénzből van, 3 % meg a külföldön
dolgozó magyarok által hazautalt pénzből. Ha megszűnik az uniós támogatás 10 %-al visszaesik a magyar gazdaság, recesszió lesz és a költségvetés bevétele is jelentősen csökken.

És ez azért van, mert Matolcsy még miniszterként rosszul állította be a fejlődés irányát. Rosszak az arányok és rosszak a mutatók is. Ráadásul sokan elmentek külföldre is így munkaerőből se állunk valami jól. Ilyen helyzetben minden pénzre szükség lenne, de itt stadionokat építenek, az MNB kasszájából kivett 250 milliárdról meg ne is beszéljünk, amit alapítványoknak adtak. De mit akarnak a 250 milliárdból tanítani?

Azt ami nem működik rendesen? Hiszen befuccsolt Matolcsy modellje, ezt mutatja ahogyan állunk! Ha leáll az uniós támogatás akkor bedől az egész! Akkor majd mi lesz a magyarázat?

28 ÉV UTÁN FELEMELKEDÉS

 

ÓVJUK   A  TERMÉSZETET