JDp
foglalkoztatás - több és jobb munka
Több és jobb munka, magasabb fizetésekkel
A
magyarországi foglalkoztatás valós helyzete döbbenetes állapotot mutat.
A 4,5 millió magyar munkavállalóból a hazautalt pénz mértékéből
következtethetően már több mint 1 millió fő külföldön dolgozik. ŐK
Magyarországon nem fizetnek adót, nem fizetnek járulékot, de ami a
legrosszabb, hogy itthon nem is fogyasztanak. Így az 1 millió külfölfön
élő és dolgozó magyar utáni rész a fogyasztási adóból és a költségvetés
bevételéből is hiányzik. A maradék 3,5 millió munkavállalóból 300 ezer
a munkanélküli, 1 millió fő pedig az államtól kapja a fizetését.
Az
1 millió főből 700 ezer fő közalkalmazott és 300 ezer fő közmunkás, ami
közös bennük, hogy sokkal többet vesznek ki a költségvetésből, mint
amit járulék és jövdelemadó formájában befizetnek. A modellezés szerint
valójában 2,2 millió fő dolgozhat a versenyszférában.
A
valós adatok úgy lennének megismerhetőek, ha közölnék a meghatározó
adatokat, például azt, hogy hány fő fizet Magyarországon járulékot. A
kormányzati kommunkáció szerint 4,9 %-os a munkanélküliség
Magyarországon, de ha a valós helyzetet vennénk figyelembe, azt, hogy 1
millió magyarnak nincs munkahelye Magyarországon, külföldön dolgozik,
ilyen megközelítésben a munkanélküliség 28 %-os lenne.
A
JDP gazdaságpolitikája a foglalkoztatás szerkezetében jelentős
változást hozna. Több és jobb munka lenne, jóval magasabb fizetésekkel.
A robotizáció miatt megszünő munkahelyek miatt felszabaduló munkaerő a
szolgáltatásban helyezkedne el, jóval magasabb bérért, könnyebb
munkáért.
A szalag fölött görnyedő,
alacsony bérért bérmunkát végző dolgozók látványa lassan eltünne a
magyar foglalkoztatási palettáról.
400 ezer új munkahely
A JDP gazdaságpolitikája és gazdasági programja lehetővé tenné közel 400 ezer új munkahely létrehozását
A JDP gazdaságpolitikája és gazdasági programja lehetővé tenné közel 400 ezer új munkahely létrehozását. A mostani kormány szerint is a robotizáció miatt a jövőben ennyi munkahely megszűnése várható.
A
400 ezer új munkahelyből a nagyobb részt az üzleti, kereskedelmi és
szolgáltató központok valamint a külföldieket ellátó idősotthonok
jelentenék. Sok új munkahely jönne létre ezen óriásprojektekhez
kapcsolódó új vállalkozásoknál is. Cél, hogy az állam más területeken
is gazdaságszervezéssel segítse a foglalkoztatás bővülését. Az ilyen
jellegű gazdaságszervezés egyszer elvégzendő feladatot jelent, mert
utána önműködő lesz, önjáróvá válik a rendszer.
A JDP
gazdasági programjában szereplő, B-modell szerinti KERO -
Közép-Európai Kereskedelmi Központ - valójában egy olyan jellegű
gazdasági szereplő lenne, aki külföldön, meghatározóan Kínában
termeltet és az alacsony árfekvésű, olcsó árut teríti az Európai Unió
piacán, melyhez szabad hozzáférése van.
Ehhez a magyar piac kicsi és jelentéktelen lenne, de az EU piaca - melyhez közvetlen hozzáférés van - már megfelelő kereslettel bír a nagy tömegű árú értékesítéséhez. Ez persze nem menne magától. Ehhez kellenének a B-modelll szerinti új típusú online kereskedőházak és a B-modell szerinti üzleti és kereskedelmi központok. Az üzleti és kereskedelmi központok egyben szolgáltató központok is lennének, ahol nappal minden az üzletről szól, az éjszaka pedig a szórakozásé.
Ez az üzleti filozófia
a nagy tömegű árú értékesítése mellett nagy tömegű szolgáltatás
értékesítésére is lehetőséget nyújtana a B-modell szerinti 5 darab,
szolgáltató városként is működő üzleti központban.
Az
értékesítéssel foglalkozó, piacszervező új típusú kereskedőházak és
ezek online részlegei lehetőséget nyújtanána a fiatalok jelentős
számban történő
foglalkoztatására és az itt
elérhető magas jövedelem miatt valószínűen sok külföldön dolgozó fiatal
magyar
is hazajönne
Az elmúlt 26 évben rengeteg pénz elfolyt a
vidéki foglalkoztatás fellendítésére, de eredmény szinte nulla, ami
alapján az feltételezhető, hogy az ilyen jellegű pénzosztás is a
rendszerszintű magyar korrupció egyik csatornája lehetett.
A
JDP foglalkoztatási programja a vidéki folglalkoztatás terén
ugrásszerű, egyben minőségi változást is hozna. 50-100 ezer jól fizető
és jónak minősíthető vidéki munkahely jönne létre a külföldieket ellátó
idősotthonok és szolgáltató létesítmények körében
10 ezer vállalkozás az államtól
Az állam 10 ezer új vállalkozást
adna az erre pályázó, az előzetes képzésben részt vevő és a vizsgán jó eredményt elérő
személyeknek
A JDP elindítaná a " 10
ezer
vállalkozás az államtól " elnevezésű programot, amelynek keretében
megyénként 500 új vállalkozás beindítása segítené új munkahelyek
létrehozását. A cél, hogy vidéken, helyben jöjjenek létre olyan új
vállalkozások, olyan minták, melyek tovagyűrűző hatása révén újabb és
újabb kezdeményezések, vállalkozások beindulása várható.
Az
állam 10 ezer új vállalkozást adna az erre pályázó, az előzetes
képzésben részt vevő és a vizsgán jó eredményt elérő személyeknek, akik
az első 6 hónapban közmunkáért járó bért is kapnak. Ez azt jelenti,
hogy nagyjából 1 millió forint értékű kész vállalkozást kapnak, a
szükséges géppel, eszközökkel, amelyet működtetni kell.
A
vállalkozások működtetését, a munkafolyamatokat az előkészítő képzés
során sajátítják el a pályázók, a kész termékek egy megszervezett
értékesítési láncon keresztül kerülnek értékesítésre.
Az
ilyen jellegű, gazdaságszervezéssel történő munkahelyteremtés
és
az ezt szolgáló struktúra nem kerül többe mint a hagyományos átképzés
és annak struktúrája, ám jóval hatékonyabb, mert nagyobb körben és
sokkal eredményesebben gerjeszti az értékteremtő folyamatot.
Ezt
is csak egyszer kell megcsinálni, mert utána önjáró, önműködő lesz,
sőt, öngerjesztővé válik a folyamat, ugyanis tovagyűrűző hatás révén új
és új jelentkezők kapcsolódnak be, a már működő vállalkozások pedig
arra törekednek, hogy új munkaerőt bevonva fejlesszenek, új termékeket
találjanak ki.
A vállalkozások főként kézügyességet igénylő
termékek előállítására jönnek létre, melyek között első helyen az
ajándéktárgyak készítése szerepel. Az ajándéktárgyra mindig van és lesz
kereslet, mert szinte minden turista vásárol, mert valamit vinni kell a
rokonoknak, hozzátartozóknak, ismerősöknek, másrészt az ajándéktárgy
mutatja, hogy merre jártunk.
A
világon több milliárd darab ajándéktárgyat értékesítenek.
Ajándéktárgyak kerámiából, fából, textilből, bőrből, üvegből, bármiből,
a lényeg, hogy tetszetős formája legyen, már az esztétikumával képes
legyen eladni önmagát, színében, motívumában legyen utalás arra a
helyre, ahol a turista jár. Egy tetszetős, népszerű ajándéktárgy vagy
figura akár 50 különböző helyre utaló színezéssel vagy motívummal is
készülhet, akár 10 millió darabos nagyságrendben.
A
jövőkutatók szerint 10-20 év múlva a nyugdíjasok jelenthetik fogyasztói
szempontból a legnagyobb vásárlóerőt. A JDP gazdasági stratégiája a
piac, a kereslet szempontjából kiemelt célcsoportnak tekinti a
nyugdíjasokat, főként külföldi nyugdíjasokat.
Piac,
kereslet nélkül nincs értelme termelni és szolgáltatni. A JDP gazdasági
programja kiemelt célnak tekinti, hogy idősotthon hálózatával, az
idősek ellátására specializálódó hotelekkel idevonzza ezt a sok
pénzzel, sok szabadidővel rendelkező vásárlóerőt, Magyarország legyen a
nyugdíjasok Ibizája.
A nyugdíjasok a használati tárgyak
értékesítése tekintetében is fontos vásárlóerőt jelentenek, ezért a JDP
gazdasági programja alapján külön iparág jönne létre a nyugdíjasok
számára hasznos eszközök, tárgyak, kellékek gyártására, melyek főként
vidéken, kis vállalkozások házi műhelyeiben készülnének. Az
állam
által biztosított gazdaságszervezés szervezné össze ehhez az
innovációt, a gyártást és az értékesítést és az állam
gazdaságszervezéssel biztosítaná ehhez a vállalkozók felkészítését.
A
10 ezer új vállalkozás számára a gyártandó termékeket kreatív
iparművészek tervezik, az értékesítés, a termékek piacra történő "
becsatornázása " az új típusú kereskedőházak ezzel foglalkozó
részlegeinek feladata. A vállalkozók felkészítését az adott terület
szakértői végzik, főként nyugdíjasok.
Ez a projekt nem jelent nagy bevételt a költségvetésnek, de sok új munkahelyet, megélhetést biztosító jövedelemforrást biztosíthat a legeldugottabb helyeken is, ahol nincs más foglalkoztatási lehetőség.
NEGYEDIK IPARI FORRADALOM
Amíg van uniós támogatás
a fejlesztésre, felzárkózásra addig
kellene beállni a negyedik ipari forradalom fő- vagy melléksodrába
Amíg Magyarország ott tart, hogy ároktisztítással, gereblyézéssel,
közmunkával próbál munkát, foglalkoztatottságot teremteni, addig a
fejlett nyugati országok tech-generációja már a negyedik ipari
forradalom tevékeny részese.
A világban őrült tempóban
száguld a technikai fejlődés, mi meg összeszerelő üzemek létesítéséért
kilincselünk. Az okos telefon már a mindennapjaink része, de nemsokára
jön az okos mosógép, okos autó és szinte minden okos lesz a
háztartásban és körülöttünk is. Az ember feladatát átveszik a gépek,
nekik nem kell bért fizetni és 24 órában dolgoznak. Nem mennek
szabadságra, nem lesznek betegek, mindig képesek egyenletes
teljesítményre.
Magyarországon a negyedik ipari forradalom a fiatalok dolga lenne, de a
negyedik ipari forradalom megvalósítására képes generáció
itthon már csak nyomokban érhető el, mert jelentős részük külföldre,
nyugatra ment dolgozni. Ők már a fejlett nyugaton ügyködnek a negyedik
ipari forradalom megvalósításán, ami az igazi baj, hogy többségük nem
is tervezi hazatérését.
A miért elemzése egy
külön történetet képez, de
néhány ismert ok azért felvethető.
A politika szerint jók a fiatalok kilátásai Magyarországon, ugyanakkor
számos fiatal kilátástalanságról beszél. Az egyedülálló fiatalok közül
is számosan küzdenek megélhetési gonddal, ami viszont elkeserítő, hogy
a gyermeket nevelő fiatalok körében ez az arány jóval magasabb.
A hátralékos fizetéseket kezelő kimutatása, statisztikája szerint a
gyereket nevelő magyar fiatalok 70 %-a késedelmesen fizeti be számláit.
Nehezen elképzelhető, hogy a feledékenység lenne a fő ok, sokkal inkább
az, hogy a gyerek nevelése rengeteg pénzt felemészt és inkább a számla
befizetését halasztják, minthogy a gyerektől vonjanak meg valami
szükségeset. Nyugaton akkora a bér, hogy jól meg lehet élni belőle. Ha
Magyarországon viszont annak csak az ötödét lehet megkeresni, akkor
abból nemhogy jó, de szűkös megélhetést is nehéz biztosítani.
Magyarország a rendszerváltás óta egyedül az árak tekintetében érte
utol a nyugatot, a bérek viszonylatában jelentős a lemaradás.
Magyarországon a még itthon lévő fiatalok dolga lenne a negyedik ipari
forradalom megvalósítása, de ehhez számos feltételt kellene
biztosítani, amire lenne is pénz bőven. Elképesztő mértékű uniós
támogatás vár kiosztásra, viszont elképzelés, koncepció, terv nincs
arra, hogy ez hogyan legyen összeszervezhető, összekapcsolható a
negyedik ipari forradalommal.
Magyarországon szinte alig van dinamikus fejlődést produkáló netes cég.
Nincs jelentősebb internetes közösségi oldal. Velünk ellentétben a
negyedik ipari forradalomba tevékenyen bekapcsolódó országokban ilyen
vállalkozások tömege önti a piacra produkcióit. Nyugaton az
új ötletekre létezik a közösségi finanszírozás bejáratott módszere,
nálunk ez csupán hírekből ismert. Ugyanakkor kormányzati kezelésben
hatalmas tömegű forrás létezik, olyan mértékű uniós támogatás, aminek
elköltésére alig látnak esélyt.
Magyarországon nagy összegű támogatást kapnak tanösvények, melyen
naponta, de inkább hetente pár látogató megy végig. Nagy összegű
támogatást kapnak jóformán vendég nélküli, gyér forgalmat bonyolító
panziók bővítésre, fejlesztésre. Nagy összegeket kapnak autószerelő
műhelyek, fogorvosok, akiknek amúgy is lenne pénzük fejlesztésre,
százmilliókat adnak pálinka kóstoló teremre és hasonló jellegű
létesítményekre, amiből soha nem lesz többlet termelés,
növekedés.
De más elképesztő célokra
is adtak 10 és 100 milliókat, esetenként milliárdokat, melyekből - az
ország helyzetén látszik - nem lett gazdasági növekedés, nem lett
felzárkózás és főként nem segítette a magyar emberek életszínvonalának
javítását.
Pedig a Magyarországon most létező fejlesztési forrásokkal már két év
alatt szárnyaló fejlődést lehetne produkálni a negyedik ipari
forradalom vonatkozásában, kiemelkedő eredményekkel, ha létezne ehhez a
lehetőségeket bemutató információs stratégia, a fejlesztési irányokat
kijelölő koncepciók és ezen koncepciókra épülő pályázati célok és a
megvalósuláshoz szükséges pályázati rendszer.
A kommunikáció többnyire győzelemről tudósít bennünket, csakhogy a
negyedik ipari forradalom vonatkozásában először a részvételhez
hozzásegítő kommunikációra lenne szükség. Amíg
érkezik uniós támogatás, forrás a fejlesztésre,
felzárkózásra, addig kellene beállni a negyedik ipari forradalom fő-
vagy melléksodrába, mert különben elszáguld a fejlődés mellettünk és
ezen a téren is behozhatatlan hátrányba kerülünk.
ezt akartuk?
Csak állunk és nézünk. A 2010 óta bekövetkezett változások mutatják milyen lesz az új polgári Magyarország. Nem ilyent akartunk. Nem így gondoltuk. Nem erre szavaztunk.
Irányváltást !
A magyarok kétharmada szerint rossz irányba mennek a dolgok. A magyarok kétharmada irányváltást akar. Van aki Orbánnal, van aki nélküle. Nyugati demokráciát. Nyugati béreket. Nyugati jólétet.
harc helyett jólétet!
Nem élünk jobban mint a rendszerváltáskor. Ugyan emelkedtek a jövedelmek, de magasabbak lettek az árak is. Nekünk harc jutott, másoknak jólét. Harc helyett mi is jólétet akarunk.
Elkerülhetetlen változások
A
jövőkutatók szerint hatalmas változások várhatók a közeli jövőben a
foglalkoztatás terén és erre már most érdemes, sőt, szükséges
felkészülni. 15-20 éven belül az Európai Unió országaiban a mostani
munkahelyek 50 %-a megszűnhet az automatizálás miatt.
Az
emberek helyét gépsorok, robotok és szoftverek veszik át. Azokban az
országokban ahol nem készülnek fel erre hatalmas munkanélküliséggel
kell számolni. Az EU tagállamainak jövőbeni foglalkoztatási viszonyait
vizsgáló jövőkutatók szerint a magyar gazdaságban lehet, hogy
több mint 50 %-os lesz az élőerő leépítése.
A
tulajdonosoknak elemi érdekük, hogy az élőerőt okos gépekre, robotokra
cseréljék. A robotok működtetése tizedannyiba se kerül mint
az
élőerő munkabére. A robotok, gépek napi 24 órán keresztül dolgoznak,
nem mennek szabadságra, nincs hangulatingadozás vagy személyes probléma
miatti teljesítménycsökkenés.
Az is szempont, hogy a
robotok, gépek, szoftverek nem tömörülnek szakszervezetekbe, nincs
követelésük, lecserélésük esetén nem jár nekik végkielégítés.
Irodai
munkahelyek sokasága is megszűnik. Az emberek helyére lépő mesterséges
intelligencia, a számítógép sokkal kevesebbet hibázik mint egy irodai
alkalmazott, másrészt hatalmas adat- és információhalmazzal is könnyen
megbirkózik. Az okos gépekhez szükséges kezelők és üzemeltetők létszáma
is a töredékére csökkenhet. A jövőben a fő foglalkoztató ágazat a
szolgáltatás lesz.
A jövő változásai között igen fontos
tényező, hogy gyorsan nő a nyugdíjasok száma és nő az átlag
életkor is. Ez nem csupán annyit jelent, hogy az államnak egyre több
nyugdíjat kell fizetni, hanem azt is, hogy gyorsan bővül egy olyan
fogyasztói célcsoport, amelynek száma a kutatások szerint 2020-ra a
világon már eléri a kétmilliárdot és egyben 15 ezer milliárd dollár
vásárlóerőt jelent. Egyes közgazdászok szerint a még távolabbi jövőben
ők lesznek azok, akik majd a legtöbbet költenek, ezért a
gazdaságfejlesztés terén ez lényeges tényezőt jelent.
A
termékgyártásban és szolgáltatásban is ágazatok épülnek rá a
nyugdíjasokra. Már most vannak a nyugdíjasokra szakosodott utazási
irodák, ugyanis a nyugdíjasok egész évben ráérnek, de a szépségipar is
rohamosan fejleszti az időseknek ajánlott termékeit. Az EU fejlett
államaiban például - a kutatások szerint - a 65 éven felüli nők már
több mint kétszer annyit költenek bőrápolási termékekre mint a harminc
év alattiak.
A nyugdíjasok vevők lehetnek sok olyan termékre
is, ami a hétköznapi életet könnyítheti, segíthet a házimunkában,
konyhában, a pihenésben vagy csupán kedves dolog, örömet szerez. E
körben inkább egyszerű, ötletes eszközökre kell gondolni, mint
bonyolult technikai megoldásokra.
A magyar nyugdíjasok oldaláról nézve ez a trend nem annyira a költés mint a jövedelemszerzés tekintetében lehet fontos. A magyar nyugdíjas műszakiak számára ez olyan területet jelent, ahol számos piacképes innováció születhet, amire nem csupán Magyarországon, de Európában vagy még távolabb is sok vevő található.
Kik tudhatnák jobban, hogy mire lenne
igényük a nyugdíjasoknak mint a kreatív, ötletekkel teli nyugdíjasok, a
nyugdíjas műszakiak, akik képesek is megalkotni amit kitaláltak?
Eladni
azt lehet, amire kereslet van és a nyugdíjasok igényeit kielégítő
eszközökre egyre nagyobb kereslet lesz, amit a magyar
gazdaságfejlesztés vonatkozásában is célszerű figyelembe
venni.
Természetesen
önmagától ez sem fog megvalósulni. Ehhez gazdaságszervezés kellene,
előtte pedig stratégiai tervezés és széleskörűen alkalmazható minták
létrehozása. Forrás lenne rá bőven, hiszen akkora tömegű uniós
támogatás ömlik Magyarországra, hogy annak elosztása, felhasználása
jelenti a gondot.
Már eddig is rengeteg pénzt kiosztottak
pályázati úton gazdasági növekedésre, munkahelyteremtésre, de
érzékelhető előrelépés nem lett. Magyarország nagyobb mértékű
támogatáshoz jut mint az egykori Marshall-segély volt, amiből például a
szomszédos Ausztria virágzó gazdaságot és jólétet teremtett. Forrás
tehát van bőven, de terv is kellene, olyan koncepció vagy gazdasági
modell, ami például az uniós támogatás eredményes felhasználására nyújt
lehetőséget.
Ha nincs terv, nincs mit megvalósítani. A
hatalmas összegű uniós támogatás egyszeri lehetőség, egyszeri esély
arra, hogy belőle megteremtsük a jóléthez szükséges gazdasági
teljesítményt. Az uniós támogatás eredményes felhasználásától függ
Magyarország és a magyarok jövője. Ehhez szükség lenne minden tudásra,
ötletre, elképzelésre, azokra is, melyek kívülről, a bizalom körén
kívül lévőktől érkeznek a kormány asztalára.
Az önérdekű szerveződésen alapuló piacgazdaság
nem úgy működik, hogy mindenki ötletgyáros és kitalálja, hogy mit
kellene csinálni, hanem valaki előáll egy jó ötlettel és ha beválik,
akkor sokan másolják. Ez jelenti a fejlődés terítését, ami úgy lenne
felgyorsítható, ha a bizalom körén belül és azon kívül lévőktől érkező,
a kormányok asztalára kerülő koncepciók, javaslatok egyaránt támogatást
kapnának és főként forrást, hogy megvalósíthatók legyenek a fejlődés
terítéséhez szükséges minták.
A MAGYAR ADórendszer HASZONÉLVEZŐI
A jelenlegi magyar adószisztéma fő érve, hogy aki többet
keres, annak több is maradjon a zsebében. Ennek az adószisztémának a fő
haszonélvezői a nagyon magas jövedelemmel bíró adózók, és főként a
külföldi jövedelemtulajdonosok, akik kiviszik az országból a
jövedelemüket, itt adóznak alacsony adókulccsal, de nem itt
fogyasztanak.
Vesztesei pedig a szegények, az alacsony jövedelműek,
akik ugyanolyan adókulccsal adóznak mint a gazdagok, mert 2010-ben
megszűnt a megélhetési jövedelemnek számító minimálbér adómentessége.
Ami a kedvező adózással a magas jövedelműek, a gazdagok, a külföldi
jövedelemtulajdonosok zsebében marad, azt ez az adórendszer kiveszi a
szegények zsebéből. Számukra így az előző állapot szerinti kevésnél még
kevesebb marad a megélhetésre, a létezésre.
A magyar adószisztéma szerint a fogyasztást kell adóztatni. Aki többet
fogyaszt az fizessen többet a fogyasztásra kivetett adók formájában.
Csakhogy ez logika az első lépésben megbicsaklik, ugyanis a
nagy jövedelemtulajdonosok jellemzően nem fogyasztanak Magyarországon
és ezzel aztán logikátlanná, fő érvét veszítve igazságtalanná, sőt
bizonyos értelemben kizsákmányolóvá is válik a magyar adórendszer.
A 2010 után bevezetett adórendszer igazi kedvezményezettjei a külföldi
jövedelemtulajdonosok lettek. Úgy visznek ki sok-sok milliárdot a
szegényekhez hasonlóan 15 %-os jövedelemadót fizetve, hogy ők itt
Magyarországon nem fogyasztanak, így az az elv és érv eleve nem
érvényesülhet, hogy ők mint gazdagok majd a fogyasztási adóban járulnak
hozzá az állam fenntartásához és a költségvetés bevételeihez.
A külföldi jövedelemtulajdonosok mellett a jómódú és gazdag kategóriába
sorolható magyar jövedelemtulajdonosok többsége is külföldön vásárol,
külföldön fogyaszt nagy értékben, így a fogyasztásukhoz kapcsolható
fogyasztási adók nem a magyar állam költségvetését gyarapítják. A
magyar állam költségvetése részére a fogyasztási adókból származó
bevételek nagy része az átlagos és alacsony jövedelműek fogyasztásából
keletkezik.
MAGYAR NYUGDÍJASOK
A magyar
nyugdíjasok jóval többet érnek annál, hogy csupán költségvetési tételt
jelentsenek a politika számára. A magyar nyugdíjasok tudása,
kreativitása, tapasztalata olyan értékteremtő erőt képvisel, amire
szüksége van a magyar gazdaságnak.
A magyar nyugdíjasok
közül sokan aktív részesei lehetnének a magyar jövő alakításának,
kreativitásukkal, szakmai tudásukkal, tapasztalatukkal
közreműködhetnének az innovációban, oktatásban és
gazdaságszervezésben.
A magyar nyugdíjasok számára a
foglalkoztatás tekintetében sértő és bántó az a szemlélet, hogy kemény
szabályozással távol kell tartani őket, mert elveszik a
munkát az
aktív korúak elől. Ők sokkal inkább jelentik azt a hiányzó láncszemet,
azt szükséges pluszt, ami nélkül nem lehet dinamikus
gazdaságfejlesztést csinálni.
Magyarország az innováció
vonatkozásában nem valószínű, hogy nagy eredményt ér el új termékek
létrehozásában, de átütő siker várható az alkalmazás területén
létrejövő új műszaki megoldások vonatkozásában és ebben a nyugdíjas
műszakiaké lehet a vezető szerep.
A magyar nyugdíjas műszakiak valószínűen nem fognak új napelemeket kitalálni, de sok új alkalmazást, új műszaki megoldást, új és már meglévő megoldásokat összeszervező rendszert alkothatnak, amelyek a napenergia segítségével vizet szivattyúznak a talajból az öntözéshez, állattartó telepeket hűtenek vagy fűtenek.
Több ezer új megoldás
születhet a nap és szél segítségével előállítható energia helyi
hasznosítására, akár garázsok, raktárak, épületek fűtésére, hűtésére.
Magyarországon
sok olyan nyugdíjas mérnök, technikus, szakember van aki még
rendelkezik azzal a tudással, ami ilyen műszaki megoldások
létrehozáshoz szükséges. Ők még abban a korban szerezték tudásukat,
jártasságukat, amikor a készülékek javításában nem blokkok és
részegységek cseréje jelentette a megoldást. Ők még tudják, hogyan
lehet sufnikban, garázsokban összehozni meghökkentően új és hatékony
műszaki megoldásokat, például olyan megoldásokat, amelyek
korrigálhatják a klímaváltozás helyi hatásait és számos új alkalmazást
jelenthetnek a szél és a napenergia hasznosítására, alkalmazására.
A
magyar nyugdíjasok tudásukkal, tapasztalatukkal, kreativitásukkal,
problémamegoldó képességükkel hatalmas érékteremtő erőt és képességet
jelentenek, amellyel nem élni, nem gazdálkodni több mint hiba.
A
politika dolga, hogy a nyugdíjast ne csupán tehernek lássa, hanem
értékteremtő erőnek és gazdálkodjon ezzel az emberi erőforrással.