magyarORSZÁG A NYUGATHOZ TARTOZIK

István király  döntése a Bizánc vagy Róma kérdésben nem megváltoztatható irányt jelent                  

A JDP szerint mindenek előtt kinyilvánítandó állásfoglalás: államalapító István királyunk döntése a Bizánc vagy Róma kérdésben nem megváltoztatható irányt jelent. Még akkor sem, ha Róma helyét átvette Brüsszel. A JDP megingathatatlan álláspontja, hogy Magyarország a civilizált nyugathoz tartozik. A keleti nyitás nem jelenthet irányváltást, csupán gazdasági szinten történő kapcsolatépítést.

A JDP meggyőződése, hogy a magyar érdekeket legjobban a tárgyalóasztalnál lehet érvényesíteni. A gazdasági aktivitáshoz partnerek kellenek és nem ellenfelek. Magyarország legfőbb ellensége a nyomor és a korrupció, ezek ellen kell küzdeni. 

Magyarország külpolitikájában a jó viszonyra törekvés mint általános cél mellett a JDP három ország esetében kiemelkedően fontosnak tarja a kapcsolatok javítását és a stratégiai együttműködés magasabb szintre emelését.

Első számú stratégiai partner: Németország

Magyarország első számú stratégiai partnere Németország  

A JDP álláspontja szerint Magyarország első számú stratégiai partnere: Németország. Ők hozzák ide a legtöbb tőkét és az ő piacukra termel a magyar gazdaság  jelentős része. A JDP szerint még tovább kell lépni, és ehhez új utat és új módot kell keresni a stratégiai együttműködésre Németországgal.

Magyarország és több uniós tagállam gazdasági fejlődésében is meghatározó tényezőt jelent az uniós tagság, a gazdasági-politikai közösség. Az ebből elérhető lehetőségek jóval nagyobb tartományt képviselnek mint az eddig élvezett előnyökből az látható. Továbblépés viszont csak úgy lehetséges, ha uniós szinten bekövetkezik egy fordulat a gazdasági gondolkodásban, a szemléletben és helyet kapnak új elképzelések, új megoldások is.

A JDP koncepciója szerint Magyarországnak érdeke, hogy olyan stratégiai partnerévé váljon Németországnak, akivel együttműködhet az uniós szinten alkalmazható gazdaságfejlesztési megoldások kidolgozásában és kipróbálásában is, így például a fogyasztási és foglalkoztatási kvóták gazdaságélénkítő hatásának vizsgálatában.

Magyarország hasonló fejlettségi szinttel rendelkezik mint a támogatásra szoruló uniós tagállamok többsége, így ideális partnere lehetne ebben az EU vezető gazdasági hatalmának, akinek elsődleges érdeke az Európai Unió gazdasági fejlődésének dinamizálása. Németország számára fontos és hasznos lenne, hogy Magyarországon kipróbálásra kerüljenek új gazdaságfejlesztési megoldások, melyek eredményeinek ismeretében alakíthatná ki álláspontját ezen megoldások uniós szinten történő alkalmazását illetően.

Együttműködés Kínával  

Magyarország már most stratégiai partnerének tekinti Kínát, aminek erősítése lehet a cél                                    

Magyarország már most stratégiai partnerének tekinti Kínát, aminek erősítése lehet a cél. Ugyanakkor a tartalmi elemeket illetően szükségesek változtatások. Az, hogy mi Kínába jelentősen növeljük exportunkat, képességeinket meghaladó célnak mutatkozik, erre nálunk erősebbek és felkészültebbek se igazán képesek. Arra jóval nagyobb az esély, hogy Kína magyarországi befektetései bővüljenek, de ettől még nem kap lendületet a magyar gazdaság.

A nagy lehetőséget a kínai áruk Európába történő becsatornázása jelentheti. Kína legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Unió. Kína számára mindegy, hogy hol lép be az árujuk Európába, nekünk viszont nem. Magyarország célja az, hogy minél nagyobb tömegű és értékű árú magyarországi telephellyel rendelkező cégeken keresztül kerüljön az Európai Unióba. Kína jelenleg 400 milliárd euró értékű árut exportál az Európai Unióba. A cél 2020-ig 1000 milliárd euró értékű árut exportálni az Európai Uniói piacaira.

Ebből ahányszor 10 milliárd eurónyi árut képesek leszünk becsatornázni, annyiszor 10 %-os gazdasági növekedést tudunk produkálni. A lehetőség adott. Az EU schengeni határán lévő tagország vagyunk, ami ideális helyet, terepet jelent nagy tömegű kínai árú fogadására és az elosztáshoz szükséges logisztika kialakítására. 

Ez majdnem hasonló lenne mintha mi Kínában hatalmas tömegű árut termeltetnénk és azt terítenénk az EU közel 500 millió fős piacán, amihez szabad hozzáférésünk van. A kínai áruk iránti keresletet illetően meg nem lehet kétség. Az EU piacának alsó szegmensében a kínai áruk tarolnak olcsóságuk miatt.

EU-gazdaságfejlesztés - Magyarország kezdeményező szerepe

Ahhoz, hogy az Európai Unió gazdasági fejlődésében valódi előrelépés történjen, nagyobb teret kell kapni az új gazdasági gondolkodásnak

Magyarország gazdasági fejlődésében meghatározó tényező az uniós tagság. Az ebből fakadó lehetőségek hatékonyabb érvényesítésére vonatkozó elképzeléseket mutat be a JÓLÉT ÉS DEMOKRÁCIA PÁRT   B-modellre épített programja.

Ahhoz, hogy az Európai Unió gazdasági fejlődésében valódi előrelépés történjen, nagyobb teret kell kapni az új gazdasági gondolkodásnak, a gazdasági innovációnak. Magyarország kezdeményező szerepet vállalhatna ebben azzal, hogy egy új elosztási mechanizmusra vonatkozó javaslatot és konkrét gazdaságfejlesztési megoldásokat terjeszt be az Unió döntéseket hozó testületei elé. Ami a döntéshozók elé kerül, arról beszélni kell, azt meg kell vitatni és ha jó megoldásnak mutatkozik, nincsenek meggyőző ellenérvek, akkor akár elfogadásra is kerülhet.

Az EU jövőjével foglalkozó elemzésekben gyakran felvetődő  elképzelés, hogy az Uniónak egy új elosztási mechanizmusra lenne szüksége, ami jobban segítené a fejlődést és a gazdasági növekedést. Nagyobb fogyasztás kellene, amit Európa főként a németektől vár, mert ők csak termelnek és megtakarítanak. Nagy előrelépés lenne, ha a németek elkezdenének költeni, hiszen ők a többi tagállamhoz képest hatalmas mennyiségű bankbetéttel rendelkeznek, szinte ömlik hozzájuk a pénz, ehhez képest a lakosság mégis keveset fogyaszt. Ezen a szokáson nehéz lenne változtatni, de azért van megoldás.

A JDP uniós stratégiájának fontos eleme a fogyasztási, foglalkoztatási kvótáknak és a kulturális támogatás kvótájának bevezetése, alkalmazása. Mit jelent ez? Azt, hogy az Európai Unió új támogatási formát vezetne be a rászoruló tagállamoknak a gazdasági növekedésük támogatása céljából, amit  fogyasztási, foglalkoztatási kvóta és a kulturális támogatás kvótája formájában vehetnének igénybe.  

Az EU felzárkózást támogató alapjaihoz hozzájáruló fejlett uniós tagállamok a pénz mellett ilyen jellegű kvótákat is felajánlanának, ezek elosztását egy uniós alap kezelné.  A fogyasztási kvóta azt jelentené, hogy például Németország a saját állampolgárainak ad 10 milliárd értékben fogyasztást, amiért Görögországban vagy Magyarországon vehető igénybe szolgáltatás, így az görögöknél vagy magyaroknál eredményez bevételt és gazdasági növekedést. A donor országok kedvezményezett állampolgárai például a görög kvótákat a saját országuk utazási irodáin keresztül vehetnék igénybe.

uniós gazdaságfejlesztés- kísérleti  modellek

Az Európai Unió adóssággal küzdő tagállamai folyamatos gazdasági növekedést feltételezve vették fel a hiteleiket

Az Európai Unió adóssággal küzdő tagállamai folyamatos gazdasági növekedést feltételezve vették fel a hiteleiket. Ha nincs növekedés nem tudják visszafizetni a hiteleket, mert a megszorítások, költségkiigazítások révén kevés az esély, hogy megteremthető legyen a stabil adósságpálya.  Csak a gazdasági növekedés állíthatja önfinanszírozó pályára az adóssággal küzdő országokat. Kereslet hiányában viszont nincs vagy alacsony a gazdasági növekedés, amelyre pedig óriási szükség lenne.

Keresletre lenne szükség, amire jó megoldás akár a múltba visszatekintve kereshető. Az ókorban, középkorban a kereskedővárosok voltak a gazdagság forrásai, mert itt talált egymásra az árut eladó és a vevő, akik emellett a helyi szolgáltatásokat is igénybe vették. A jelenben centralizált keresletet a mai technikával, infrastruktúrával rendelkező üzleti, kereskedelmi és szolgáltató központok biztosíthatnának, ahol megvalósulhatna az áruk és szolgáltatások nagy tömegű értékesítése.

Az EU gazdaságának fejlődésében, az egyes tagországok gazdasági növekedésében dinamizáló tényező lehetne a tagországokban létesítendő kereskedelmi és szolgáltató központokban megtalálható centralizált kereslet, a nagy tömegű árú és szolgáltatás értékesítésének lehetősége. Ennek mintapéldánya a Magyarországon létrehozandó üzleti, kereskedelmi és szolgáltató központ lenne.

Magyarország javasolná az Európai Uniónak, hogy hozzon létre egy uniós gazdaságfejlesztési intézetet, amelynek feladata, a reálgazdaság fejlesztése terén alkalmazható már meglévő gazdasági innovációk elemzése és újak kidolgozása lenne. A gazdaságfejlesztési intézet székhelyére Magyarország lenne a legalkalmasabb, abból kiindulva, hogy itt már folyamatban van a gazdasági innováció konkrét projektjeinek megvalósítása, így nem csupán elméletben, hanem konkrét mintán is vizsgálható az eredményesség.  Itt tanulmányozható, nyomon követhető lenne az egyes projektek létrejötte, a kereslet felfutása, az, hogy milyen tényezők gyorsítják vagy éppen hátráltatják a felfutást és milyen megoldások alkalmazása vezethet célra.

Ez valójában az EU szempontjából egy kísérleti modell lenne, amelyen tanulmányozható, hogy milyen eredményességgel gyorsítható fel a gazdasági növekedés. Mivel ezt valójában az uniós gazdaságfejlesztés kísérleti modelljének is tekinthetnénk, ezért Magyarország a projekt létrehozásához első lépésben 10 milliárd euró vissza nem térítendő uniós gazdaságfejlesztési támogatást kérne az Uniótól, összesen pedig 30 milliárd eurót. Magyarország biztosítaná annak lehetőségét, hogy a tagállamok szakemberei a helyszínen tanulmányozzák a modellt, sőt képzésüket, felkészítésüket is biztosítaná.

A gazdaságfejlesztés projektjeinek uniós szinten történő alkalmazásához szükség lenne egy gazdaságszervezési igazgatóságra is, amely számára az ideális székhely ugyancsak Magyarország lenne.

ezt akartuk?

Irányváltást !

A magyarok kétharmada szerint rossz irányba mennek a dolgok. A magyarok kétharmada irányváltást akar. Van aki Orbánnal, van aki nélküle. Nyugati demokráciát. Nyugati béreket.  Nyugati jólétet.

harc helyett jólétet! 

Magyar kezdeményezések

Általános vélemény, hogy, az Európai Uniónak valamit lépni kell, mert ami van az nem visz előre. 

Az alkalmazott és papíron lévő monetáris megoldások nem adnak erőt, lendületet a reálgazdaságnak, a döntéshozók elé kerülő magyar kezdeményezés viszont kedvező fordulatot hozhat. 

Az Európai Unió nem teheti meg, hogy az asztalra kerülő magyar javaslatot elutasítja és nem fogadja el legalább kísérleti alkalmazásra, hiszen más javaslat nem ismert a reálgazdaság helyzetének javítására.

Ebben az is tényező lehet, hogy a témát a média is felkapná és a közvélemény nyomása is erős lenne. Ugyancsak szempont, hogy ezzel a javaslattal senki nem veszítene, viszont mindenki nyerne.

Az alkalmazás, akár a kísérleti alkalmazás első haszonélvezője a beterjesztő Magyarország lenne, elsőként juthatna a kért fogyasztási, foglalkoztatási és kulturális kvótákhoz és kaphatna rendkívüli gazdaságfejlesztési támogatást az Unió számára mintaként szolgáló kereskedelmi és szolgáltató központ létrehozásához.

Fogyasztási kvóta

Azt nagyon nehéz befolyásolni, hogy egy ország lakossága többet fogyasszon, de kvóta rendszerrel megoldható lenne. Ez olyan megoldás, ami a kvótát adó fejlett donor országok számára is kedvező lenne, hiszen úgy adnának saját állampolgáraiknak pénzt fogyasztásra, hogy egyúttal a rászoruló uniós tagállamoknak gazdasági növekedést eredményező bevételt biztosítanának.

Ez valójában a jóléti fogyasztás B-modell szerinti uniós szintű terítését jelentené és egy újabb lépcsője lehetne az uniós gazdasági együttműködésnek, a szolidaritásnak, amit a fejlett országok állampolgárai se elleneznének, hiszen ők lennének a fogyasztási kvóta primer élvezői, azzal a megkötéssel, hogy a fogyasztás a kvótát elnyerő országban vehető igénybe.

A B-modell szerint fogyasztási kvóta azt jelenti, hogy például Németország a saját állampolgárainak ad 10 milliárd euró értékben fogyasztást, amiért Görögországban vagy Magyarországon vehető igénybe szolgáltatás, ami a görögöknél vagy magyaroknál biztosan gazdasági növekedést eredményez. A donor országok kedvezményezett állampolgárai a kvótákat a saját országuk irodáin keresztül vehetnék igénybe.

Az EU fejlett országai által biztosított fogyasztási kvóták alkalmazása, vagyis a jóléti fogyasztás B-modell szerinti módon történő terítése valójában duplán eredményezne gazdasági növekedést.

Egyrészt gazdasági növekedést jelentene a donor országnál, például a kvótát elszámoló német utazási iroda bevételként könyvelné azt el, a haszon is náluk maradna, és ez Németország számára a GDP-t növelő bevételként jelentkezne. Görögország vagy Magyarország számára pedig hasonlóan gazdasági növekedést, a GDP-t növelő bevételt eredményezne, hiszen ott vennének igénybe szállást, utazást, szolgáltatást, ténylegesen ott fogyasztanának.
Azt nagyon nehéz befolyásolni, hogy egy ország lakossága többet fogyasszon, de a kvóta rendszerrel megoldható lenne. 

A megoldás a kvótát adó donor országok számára is kedvező lenne, hiszen úgy adnának saját állampolgáraiknak pénzt fogyasztásra, hogy egyúttal egy rászoruló uniós tagállamnak gazdasági növekedést eredményező bevételt is biztosítanának. Ugyanilyen elven működne a kulturális támogatás kvótarendszere is.

Az Európai Unió 2 év alatt 240 milliárd eurót adott Görögországnak, de nem javult a helyzet, nem lett gazdasági növekedés, nem lettek új munkahelyek. Gazdasági növekedésről álmodni sem mernek. 

De ha az Európai Unió a 240 milliárd euró harmincad részét kitevő 8 milliárd euró értékben fogyasztási kvótát adna Görögországnak, az 10 %-os gazdasági növekedést hozna, számos új munkahelyet, és ami ennél is fontosabb, sok elkeseredett görög embernek biztosítana jövedelmet a megélhetéshez! Hogyan?

A görög GDP ötödét vagyis 20 %-át a turizmus adja. Ha megoldható lenne a turistaforgalom 50 %-os növelése az 10 %-os gazdasági növekedést biztosítana Görögországnak. Görögország 2011 évben 16 millió turistát fogadott. Ha Görögországba 8 millióval több turista érkezne az 10 %-os gazdasági növekedést eredményezne. 

8 millió plusz turista, akik költenének, vásárolnának, akiknek az elszállásolása,  étkeztetése, utaztatása, ellátása sok ember foglalkoztatására nyújtana lehetőséget. Ez egyben sok új munkahelyet és jelentős költségvetési bevételt is teremtene. Ezzel a megoldással, a fogyasztási kvóta alkalmazásával Görögország viszonylag rövid idő alatt kijuthatna a jelenlegi kilátástalan helyzetéből.

Az EU vagy akár Németország olyan módon adna 8 milliárd euró fogyasztási kvótát ad Görögországnak, hogy 8 millió német vagy akár holland, francia diák tanulmányi kirándulását támogatja fejenként ezer euróval. 

A diákok Görögországba utazva élőben láthatják az ókori kultúra bölcsőjét, az ókori görög kultúra emlékeit, világhírű szobrokat, építményeket, amit eddig csak a tankönyvekből ismertek, mindazt ami hatalmas élményt jelenthet egy diáknak. A görögök ugyan nem kapnának pénzt, csupán 8 milliárd euró értékű fogyasztási kvótát, de ez nagyon sokat lendítene rajtuk.

Lényeges, hogy a fogyasztási kvótát és az ebből származó bevételt Görögország kapná, de magát  a fogyasztást nem, hanem német és például holland diákok. 

Az utakat német utazási irodák és más tagállamok utazási irodái szerveznék, így az ebből keletkező haszon is náluk maradna. A fogyasztási kvóták által történő támogatást a fejlett országok állampolgárai se elleneznék, hiszen ők kapnák a fogyasztást, amiből a fogyasztási kvótát megkapó kedvezményezett országnak származna bevétele és gazdasági növekedése.

Magyarország ugyanezen az elven kérne indulásként 200 ezer idős ellátására kvótát, fejenként havi 1500 euró értékben, ami évente 150 ezer fővel növekedne, így 5 év múlva már 950 ezer fő idős ellátására kaphatna kvótát Magyarország.

Azt nagyon nehéz befolyásolni, hogy egy ország lakossága többet fogyasszon, de a kvóta rendszerrel ez megoldható lenne. A megoldás a kvótát adó donor országok számára is kedvező lenne, hiszen úgy adnának saját állampolgáraiknak pénzt fogyasztásra, hogy egyúttal egy rászoruló uniós tagállamnak gazdasági növekedést eredményező bevételt is biztosítanának. Ugyanilyen elven működne a kulturális támogatás kvótarendszere is. Ezt ismét egy példán keresztül lehet könnyen illusztrálni.

Magyarország kulturális kvótát kérhetne arra, hogy megrendezi az európai amatőr festők találkozóját, Balaton-parti szabadtéri kiállításokkal. Ez két hónapig tartó rendezvény lenne egy a Balatont körülölelő szabadtéri giga tárlattal. 

Több ezer vagy talán több tízezer amatőr festő venne részt a rendezvényen, a kijelölt helyeken kiállítva műveiket. Festői helyen festők monumentális szabadtéri tárlata! Új irányzatok, új tehetségek megismerésének lehetősége két hónapon keresztül. Egy izgalmas intellektuális kaland európai részvevőkkel, ami mellesleg nálunk szeptember végéig kitolná a balatoni szezont.

Magyarország erre kérne kulturális kvótát, ami egyrészt a festők 5 vagy 10 ezer euróval történő támogatását jelentené a kulturális alapokon keresztül, másrészt 100 ezer vagy akár 1 millió uniós országban élő érdeklődő támogatását 500 vagy 1000 euróval, akik lehetnének diákok, nyugdíjasok vagy csupán a művészet iránt érdeklődők.

BEFOGADÁS VAGY HAZATELEPÍTÉS