JDp -  oktatás

A JDP politikájában az oktatás és egészségügy megelőzi a sportot                             

A magyarországi embertőke értékteremtő képességének kialakulásában jelentős szerepet játszik a magyar oktatás, a magyar tehetséggondozás. 

A magyar állam azzal, hogy oktatással segíti a magyar diákok teljesítőképességének kibontakozását, teljesítménnyé érését nem szociális gondoskodást teljesít, mert ez a köz érdekét szolgáló tevékenység, ezzel az ország gazdaságának teljesítménye, értékteremtő képessége bővül.

Az oktatás egyik fontos értékmérője, hogy az átadott ismeretanyag mennyi használható és mennyi hasznosítatlan tudást hordoz. Nem vitatható, hogy az általános műveltség megszerzéséhez, ahhoz, hogy az ember megismerje a körülötte lévő világot és helyét a világban sokrétű tudásanyag átadása szükséges.

De a diákoknak szükségük van olyan tudásanyagra is, ami a boldoguláshoz, a versenyhelyzetre történő felkészítéshez szükséges ismeretek és a siker eléréséhez, a kudarc elviseléséhez nélkülözhetetlen képességek megszerzését biztosítja.

A magyar állampolgárok tehetsége nemzeti kincsünk, ezért a tehetségek felkutatása, a tehetséggondozás az állam el nem hárítható kötelessége. Az országnak azokra a tehetségekre is szüksége van, akiknek nem jut családi törődés, akiket sorsuk a hátrányos helyzetűek közé taszított. A tehetségek kiválasztódása tekintetében fontos szerepet játszik a siker elérhetőségének láttatása, a versenyszellem megteremtése, ezért minél több versenyt, pályázatot kell meghirdetni, ösztönzést jelentő értékes díjakkal, jutalmakkal.

E viszonylatban megdöbbentő és szinte hihetetlen, hogy a magyar állam a tehetségek kiválasztása, a tehetséggondozás szempontjából fontos tanulmányi és szakmai versenyek ingyenességét eltörölné, és a jövőben fizetni kellene a tanulmányi és szakmai versenyekért, a szakkörökért, az énekkari foglalkozásért, más művészeti tevékenységekért, házi bajnokságért, iskolák közötti versenyért. De eltörölnék az ingyenességet a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés vonatkozásában is. A szegény, de tehetséges fiatalok pedig törődjenek bele, hogy sorsuk nem hordozza a képességük révén elérhető életútra történő felkészítés lehetőségét, mert nem képesek megfizetni azt. A magyar állam pedig már nem biztosítja ennek ingyenességét. Ők az új rendszerben csak egyenlők és nem egyenlőbbek

A JDP azonnal visszavonná ezt, nem csupán ingyenességet biztosítva a területnek,de jelentős állami támogatást adna, a felesleges és értelmetlen kommunikáció valamint a hivalkodó luxusberuházáok költségeitől elvonva a pénzt. 

Az oktatás és egészségügy a JDP politikájában finaszírozási szempontból megelőzné a sportot.

OKTATÁS  ALAPFOKON 

A JDP oktatási programja szerint  16 éves korig kell az oktatást biztosítani gyakorlati képzéssel kiegészítve                 

A JDP oktatási programja szerint azoknak, akik az általános iskola után nem tanulnak tovább, 16 éves korig kell az oktatást biztosítani gyakorlati képzéssel kiegészítve. Az elméleti felkészítés német és angol nyelvű képzésből, gazdasági és piaci ismeretek oktatásából valamint az internet álláskeresésre, üzleti kapcsolatteremtésre történő használatának megismeréséből állna.

A gyakorlati képzés keretében a tanulók 4 olyan szakismeretet adó képzésből választhatnának, amelyek elsajátítása révén  biztosan álláshoz juthatnak, másrészt ez akár otthon, de kiegészítő tevékenységként vagy vállalkozóként alkalmazva is hasznos lehet.

1./  Online értékesítés.  E-kereskedelem.  

A számítógép alkalmazásának és az internet használatának olyan fokú megismerése, amely képessé teszi az értékesítéshez szükséges kapcsolatteremtésre, kapcsolatépítésre, a kereslet és a kínálat összekapcsolását segítő közvetítésre és az e területen ismert webes felületek kezelésére.

2./  Ajándéktárgy készítés. 

Főként azok számára jelenthet hasznos képzést, akiknek jó kézügyességük és formaérzékük van, illetve megfelelő kreativitással bírnak új formák, új megoldások kitaláláshoz. Az ajándéktárgynak mindig is volt és mindig is lesz piaca. A világon csupán a turisták évente több milliárd ajándéktárgyat vásárolnak. Ilyen képzés után lehet munkavállaló, de lehet önálló vállalkozó is. Ehhez igénybe vehet pályázati támogatást.

3./  Lakáskarbantartó szakirányú képzés. 

A lakások, épületek belső karbantartásához, a felújításhoz szükséges alapfokú ismeretek elsajátítása, így alapvető - főként javításra felkészítő - kőműves, burkoló, vakoló, festő tevékenység elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítása, illetve az alapvető víz és villanyszerelési feladatokhoz szükséges ismeretek elsajátítása és gyakorlati szinten történő alkalmazása. A képzés célja, hogy a lakások, épületetek, ipari, mezőgazdasági ingatlanok belső karbantartására és a kisebb hibák elhárítására, állagmegóvó javításokra felkészítse a tanulókat. Az alapismeretek elsajátításával, főként gondnoki munka végzésére, gondnoki állás betöltésére alkalmas képzést kapnak, afféle házi ezermesterként képesek lesznek a kisebb hibák javítására és megelőző karbantartásra. Az így megszerezhető szakismerettel is szinte biztos az álláshoz jutás, de a tevékenység akár vállalkozói szinten is végezhető.

4. / Szociális gondozás, idős gondozás

Ez a képzés a magyarországi külföldieket ellátó idősotthonokban végzendő munkára valamint a külföldi foglakoztatás keretében végzendő idős gondozásra és szociális gondozásra felkészítő képzést biztosítana.

OKTATÁS KÖZÉPFOKON 

A problémamegoldó oktatás lényege, hogy a diákot felkészíti az élete végéig jelentkező problémák rutinszerű megoldására

Az egyre bonyolultabbá és összetettebbé váló világ megértéhez, a benne való eligazodáshoz, az érvényesüléshez egyre magasabb szintű, a kor igényeihez és követelményeihez igazodó tudás kell. Ezt a magyar oktatáspolitika sem hagyhatja figyelmen kívül, a magyar oktatás - melynek alapeleme  a lexikális ismeretek elsajátítása - sem térhet ki fejlődéshez való alkalmazkodás elől.

A magyar oktatás még ott tart, hogy túl sok tudást akarnak átadni és nagyon kevés az alkalmazásra vonatkozó ismeret. Az oktatók nem számolnak az agy befogadóképességével valamint azzal, hogy az agy a sok lexikális információt ugyan befogadja, majd később  valahova hátra teszi vagy kilöki. A tanulótól rengeteg időt és energiát elvesz annak a lexikális ismeretnek az elsajátítása, amit az életében nem fog használni, az agya pedig egy idő után úgyis hátra tesz vagy kilöki. 

A jó arány az lenne, ha az alapismereteket, fő irányokat oktatnák és hozzá azt, hogy a technika mai szintjén, az internet segítségével hogyan lehet a részleteket könnyen és gyorsan elérni, hogy ezzel ne kelljen terhelni az agyat. A fejlett államokban már fontos szempont az  oktatásban, hogy az oktatandó ismeretek halmaza úgy álljon össze, hogy annak jelentős része hasznosítható legyen, másrészt a tudás megszerzésére fordított idő és energia értelmes és hasznos felhasználása is szempont legyen.

Az oktatás terén a másik fontos és alkalmazandó szempont, a problémák megoldására felkészítő oktatás bevezetése és széleskörű alkalmazása. Az életben folyamatosan problémákkal szembesülünk, amiket meg kell oldanunk. Persze lehet ezt másképpen is nevezni, de valójában a napi tennivalóink, a munkánk során elvégzendő feladatok, mind valamilyen szintű kihívást jelentenek, vagyis problémát. 

A problémamegoldó oktatás lényege, hogy a diákot felkészíti az élete végéig jelentkező problémák rutinszerű megoldására, arra, hogy a kihívásokat stressz nélkül, rutinfeladatként kezelje. Felkészíti a sorrendiség, a fontosság elvének alkalmazására, az összefüggések rutinos keresésére, a viszonyításra, és mindarra, ami a problémamegoldáshoz szükséges. 

Ha az oktatás csupán arra szorítkozik, hogy a tanár elmondja azt a tananyagot ami az adott tanórára be van ütemezve, a diák pedig bemagolja vagy akár értelmezve elsajátítja, abból nem lesz problémamegoldásra való felkészítés.

A problémamegoldós oktatás már a középiskolában felkészíti  a diákokat a problémák elsajátított módszer szerinti megoldására, így az életben ez rutinszerűen, az iskolában elsajátított módszerek rutinszerű alkalmazásával végezhető. Ezzel a képességgel, rutinnal felnőttként sokkal jobb teljesítmény érhető el.

A problémamegoldó oktatás mint egy kihívást, mint egy megoldandó problémát kezeli az adott óra tananyagát, azt a tanár és diákok közösen kitárgyalják, megbeszélik.

Meghatározzák, hogy mi annak lényege, mik az anyagban a fontosabb információk, mi az amit abból mindenképpen meg kell jegyezni és melyek azok a részinformációk, amelyek kevésbé fontosak, bármikor könnyen elérhetők, így annak agyban történő rögzítésére felesleges időt és energiát vesztegetni.

OKTATÁS FELSŐFOKON

A magyar felsőoktatás nem csupán a tudás elsajátítására alkalmas intézményi rendszer, hanem hatalmas tudásértéket és adott ideig egy helyen lévő, majd cserélődő nagy tömegű kreativitást is jelent  

Azt mondja a politika, hogy sokkal kevesebb közgazdász és jogász kell és sokkal több mérnök és szakmunkás. Csakhogy ez nem lehet az éppen aktuális politikai vízió függvénye. A jelenlegi vízió szerint Magyarország ipari ország és termelési központ akar lenni, amihez mérnökök és szakmunkások kellenek, jogászok és közgazdászok kevésbé. 

Ha viszont Magyarország a térség vagy akár Európa egyik üzleti és kereskedelmi központja akarna lenni, akkor nemhogy kevesebb, de jóval több jogász és közgazdász kellene. Az üzleti életben a szerződések előkészítéséhez jogászok, az üzleti kimutatásokhoz közgazdászok kellenek.

A felsőoktatás vonatkozásában lényeges  dolog az is, hogy a felsőoktatás az életre neveljen. Az alapanyag elsajátítása után már legyenek olyan feladatok, amikben megjelenhetnek az egyetemisták, főiskolások önálló elképzelései is, helyet kaphat a kreativitás.

Engedni kellene, hogy az egyetemisták, főiskolások szervezhessék saját tudományos életüket, az ehhez szükséges rendszereket, működtessenek portálokat, weboldalakat és ehhez legalább akkora állami támogatás járjon mint egy futballcsapat működtetéséhez.

Mark Zuckerberg a Facebook tulajdonosa egyetemistaként találta ki és valósította meg a közösségi oldalát, amit utána fejlesztett világméretű vállalkozássá. Amikor csak pár ezer fős tagsága volt és nem lehetett tudni, hogy majd valamikor több mint 1 milliárd felhasználója lesz, már akkor kapott több millió dollárt a fejlesztésre. 

Magyarországon erre szinte nulla esélye lenne. Talán ezért is nincs ilyen nagyságú produktum Magyarországon, noha koponyáink, pengeagyú ifjú magyar zsenik lennének hozzá.

A magyar felsőoktatás nem csupán a tudás elsajátítására alkalmas intézményi rendszer, hanem hatalmas tudásértéket és adott ideig egy helyen lévő, majd cserélődő nagy tömegű kreativitást is jelent, hatalmas értékteremtő innovációs forrást, ami szervezéssel, anyagi támogatással csodákra lehetne képes. 

A magyar felsőoktatásban valójában ott rejtőzik egy kutatói hálózat, fiatalos hevülettel és lendülettel, arra várva, hogy megismerhessen megoldandó problémákat és gyorsan szállítsa a megoldást. 

Az egyetemek, főiskolák létesíthetnének, működtethetnének erre weboldalakat, portálokat, ahol akár cégek, vállalkozások ismertetnének olyan problémákat, melyekre született jó megoldásokra vevők lennének. A fiataloknak inspiráció kell, a probléma ismerete, mert a sikeréhség, a bizonyítási vágy már megvan. 

Természetesen az államnak illene erre is forrást biztosítani. Egy nemzeti konzultáció 1 milliárd forintos összegéből ez bőven megvalósítható, a hozadék pedig összemérhetetlen lenne. Mi több, forrást kellene biztosítani arra is, hogy a jó ötletek 1 millió forintos induló támogatást kapjanak. Ezer ötlet 1 milliárd forintot igényelne, pont egy nemzeti konzultáció összegét.

ezt akartuk?

Irányváltást !

A magyarok kétharmada szerint rossz irányba mennek a dolgok. A magyarok kétharmada irányváltást akar. Van aki Orbánnal, van aki nélküle. Nyugati demokráciát. Nyugati béreket.  Nyugati jólétet.

harc helyett jólétet! 

kreatív tudás

Kétfajta tudás fontos az ország számára: az egyik a megtanult ismereteket magas szinten alkalmazó tudás, a másik az újat kitaláló, a nem létezőt létrehozó, a problémákra merőben új megoldásokat szülő tudás, a kreatív tudás.

A kreatívitás képességével bíró személy képes arra, hogy a megtanult ismeretek alkalmazásában is jó eredményt érjen el, bár rá inkább jellemző, hogy őt mindíg az új kitalálása, új megoldások keresése foglalkoztatja.

Aki viszont nem bír a kreatívitás képességével, az két diploma és három idegennyelv ismeretében sem képes arra, hogy a problémákra új megoldásokat keressen, mert ő adottságánál fogva a megtanult ismeretek magas szintű alkalmazására képes.

A jelenlegi állapot azt mutatja, hogy Magyarországon a kormányzati és államigazgatási struktúrában, az ezt segítő szakértői körben igen magas az alkalmazott tudás aránya, ám szinte teljesen hiányzik a kreatív tudás, a kreatív problémamegoldó képesség.

Az ország számára mindkét tudás fontos, ezért ha a kormányzat nem gondoskodik a kreatív tudás kormányzati struktúrába történő beemeléséről, egyáltalán a kreatív tudás képességével bírók kiválasztásáról, a kreatív tudás birtokosainak megtalálásáról, akkor hiányozni fog a kormányzati struktúrából, a kormányzat szellemi erőforrásából a megújulásra receptet szülő kreatív tudás, a fejlődés irányára és lehetőségeire merőben új megoldásokat vázoló tudás, holott az országban bőven van belőle.

A kreativitás érvényesülését vizsgálva a világon az amerikaiakra az jellemző, hogy a problémát megismerve rögtön a megoldásra koncentrálnak. A japánok ezzel szemben először hosszasan elemzik a problémát és csak annak alapos ismeretében kezdik keresni a megoldást. A magyarokra meg az a jellemző, hogy amikor megismerték a problémát alszanak rá egyet és csak úgy beugrik a megoldás.  Nagyjából általánosítható, hogy egy országban a lakosság 6-8 %-a rendelkezik a kreatívitás képességével, ami alatt az értendő, hogy az e körbe sorolható személyek egy probléma megoldására általában nem a hagyományos megoldásokat választják, hanem valami újat, sajátosat, célravezetőt.

Kutatások szerint a magyar lakosság körében ez az arány 10-12 %, aminek oka a magyar nyelvben keresendő. A kreativitás magasabb szintjét vizsgálva, 10 millió magyarból mintegy 50 ezer emberre mondható az, hogy átlagon felüli, kiemelkedő kreatív képességgel rendelkezik. Nagyjából ezerre tehető azok száma, akiknek kreativitása, az összefüggéseket felismerő és problémamegoldó képessége a "szuper" kategóriába sorolható, akiket akár zseninek is nevezhetnénk és nagyjából 50 fő lehet a 10 millióból a pengeagyúak, a szuperzsenik száma, akik világviszonylatban is állnák a versenyt.

Magyarországon nem előny a kreativitás képessége, van ahol a kreativitást kiszámíthatatlan, sőt szükségtelen tényezőnek tartják, noha nyilvánvaló, hogy a kreativitásnak kitűntetett szerepe van a megújulásban, új utak, új fejlődési irányok keresésében.

Kultúra és globalizáció 

Az új világrend meghatározó folyamata a globalizáció. A globalizáció rövid idő alatt megváltoztatja egy ország jellemzőit, sajátosságait, új fogyasztói szokásokat teremt, a versenyhelyzetet terítve befolyásolja, szűkíti a megfelelőség körét, keveseknek a meggazdagodás lehetőségét, sokaknak pedig az ellehetetlenülést juttatja. 

Új értékvilágot, új értékrendet hoz létre minden kényszer nélkül, a lehetőségek sokféleségét kínálva a szórakozás, a kultúra területén. Egy szinte befolyásolhatatlan egységesülés kezdődik el, amely átalakítja a magatartásformákat, az ízlésvilágot.

A kultúra világában meghatározóvá válnak a piac által felértékelt könyvek, filmek. Az információéhséget kielégítő, a képzelet új ösvényeire vezető alkotások jóval nagyobb népszerűséget élveznek mint a hagyományos emberi értékeket, a racionális világban létező emberi kapcsolatokat bemutató művek.

Valamely ország alkalmazkodóképességét - adott időszakban - a hatalmat gyakorlók kormányzási technikája, alkalmazkodási stratégiája határozza meg, az, hogy milyen változásokat képesek véghez vinni a gazdaság és a társadalom szerkezetében, az oktatásban, milyen szervezettséget képesek megteremteni a változások levezénylése, az intézéményi struktúra vonatkozásában.

A globalizáció terjedése, az új világrend alakulása nem vár arra, hogy egy adott országban a választók megtalálják és hatalomra emeljék a globalizációból nyerhető előnyök kihasználására képes politikai erőt. Az viszont látható, hogy bizonyos mértékben, bizonyos kereteken belül befolyásolható a globalizáció terjedése és hatása. 

Ha egy ország vezetése felkészül arra, hogy a létező lehetőségek, a kiaknázatlan erőforrások felmutatásával irányt szabjon a globalizációnak, ha a gazdaságfejlsztési koncepciók, cselekvési programok kimunkálásával, ezek megismertetésével - a globalizáció révén - az országba nyomuló tőkét képes a nemzetgezdasági célok szolgálatába állítani, akkor a globalizáció a nemzeti akarat, a nemzeti érdek érvényesülését segítheti.

szétosztott tudás  

Három út a fejlődésre

Az egyik a világot egészként szemlélő, a világméretű fejlődést vizsgáló, a világgazdasági folyamatokra épített változásokat, stratégiai útmutatásokat térben és időben meghatározó, a bejárható út sajátosságait, jellemzőit, feltételrendszerét megfogalmazó modell, amely egységes lehetőségeket hordoz az érintettek számára. A lehetőségekkel való élés, az eredményesség ez esetben az érintettek alkalmazkodási képességétől függ.

A második út, a fejlődésre általánosságban kidolgozott országmodell felhasználásával a helyi sajátosságokat, lehetőségeket számba vevő, a nemzeti adottságok, az embertőke, a társadalmi tőke figyelembevételével megfogalmazott modell, mely így voltaképpen egy adott országra szabott tudás kimunkálását jelenti.

A harmadik út az egyént megcélzó, a tudás szétosztásán alapuló 
modell. A szétosztott tudás a létező helyzetből való kiutat, az előrelépés lehetőségét mutatja, a változtatás, az önerőből történő érvényesülés valamely módozatának megismerését, az önépítkező szervező tevékenység elindításához szükséges szellemi forrást jelenti.

A lehetőségeket felmutató szétosztott tudás megismerése alkalmat ad a létező és elérhető valóság összevetésére, amely a lehetőségek megvalósítása irányába történő elmozdulást segíti.  Alapul szolgál egy olyan gondolati építkezéshez, amely a kedvezőbb állapot eléréséhez vezető út megtételének átgondolását, az egyes lépések, a szükséges változtatások kigondolását eredményezi. 

Ennek megvitatása - az őt körülvevő közösséggel - az egyén számára a bizonyosságot, az eltökéltséget erősíti, a közösségben pedig elindítja a változtatás szándékában összetartozók akarati, cselekvési közösségének megformálódását.

A szétosztott tudás a kezdeti alapot jelentheti a gondolati építkezéshez, a közös célok megvalósítására irányuló társuláshoz, egy új, kedvezőbb állapot elérését szolgáló akarati, cselekvési közösség vállalásához.

Társadalmi tőke  

A társadalmi tőke létrejöttéhez és halmozódásához nemzedékek sora szükséges. A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban a természetes fejlődésük során kialakult az a társadalmi tőke, amely biztosítja a gyors változásokhoz történő rugalmas alkalmazkodás képességét. 

A nyugati társadalmakat a szervezettség megannyi láthatatlan szála szövi át. Az ottani gazdaságban létezik és folyamatosan bővül, rendszeresen megújul az a kapcsolatrendszerként is felfogható mechanizmus, amely segíti az egyént az önerőből történő érvényesülésben.

Magyarországon a rendszerváltás előtti negyven esztendőben nem volt lehetőség a társadalmi tőke létrejöttére, az erkölcsi értékrend, a szokások átöröklődése csak egyes családi közösségekben, szigetszerűen valósulhatott meg.

Ma Magyarországon a helytálláshoz, a boldoguláshoz szükséges képességeket a család mind kevesebb esetben képes biztosítani, a szülők figyelmét lekötik az egzisztenciateremtés, a napi megélhetés problémái, a kettészakadt családok esetében pedig még rosszabb a helyzet. 

Az iskola lehet az egyedüli szervezett közösség, amely a család híján lévő gyermekeknek – és azoknak, akiknél erre nem terjed ki a gondoskodás – az oktatás keretében próbálja megadni az alkalmazkodáshoz, az életben való boldoguláshoz szükséges alapvető képességet, amely a minimális alapot jelentheti az eligazodáshoz, az életút elindításához.