A GOVINFO BEMUTATJA aZ  ALAKULÁS  ELŐTT ÁLLÓ CENTRISTA  párTOT ÉS A  PÁRT PROGRAMJÁT

DEMOKRÁCIA ÉS JÓLÉT MAGYARORSZÁG minden POLGÁRÁNAK

               

         a centrista párt a   

    polgári közép pártja

A centristák alakulás előtt álló pártja a polgári közép pártja lesz. A centristák pártja elutasítja az elnyomás és kizsákmányolás talaján álló, hamis állításokkal, megtévesztő érvekkel befolyásoló illiberalizmust, amely valójában idegen testet képez a természetes fejlődés rendszerében.

Az alakulás előtt álló centrista párt a liberalizmusnak nevezett ideológiai irányzat mintegy tíz válfaja közül a nemzeti liberalizmus irányzatával tud azonosulni. 

A liberalizmus szellemi áramlatai, irányzatai közül több hasonlóan vállalhatatlan a centristák számára mint az illiberalizmus. Így köztük a nyitott társadalom eszméje. 

A centristák számára az igazodási pontot Petőfi sarokköve, Deák és Kossuth nemzeti liberalizmusa jelenti. Az a sarokkő, amit semmilyen hamis illiberalizmus nem tud kifordítani, Petőfi sarokköve: " Haza csak ott van, ahol jog van."

MINDEN EURÓPAI POLGÁRNAK UGYANAZOK A JOGOK JÁRNAK

Minden európai polgárnak ugyanazok a jogok járnak. A magyarnak is. Európai polgárok akarunk lenni!                                                     

Lehet hamis és hazug illiberális állításokkal félrevezetni a magyar népet, azt állítva, hogy Magyarországon az elnyomás jelenti a szabadságot és úgy vagyunk független, szuverén ország, hogy a magyar miniszterelnök évente készer megy Moszkvába jelenteni és eligazításra. 

Azt pedig még az illiberalizmusra szavazó neresek sem igazán hiszik, hogy a világ három illiberális államában, Oroszországban, Törökországban és Magyarországon nagyobb a szabadság mint az EU fejlett államaiban és Magyarországon attól lett több jogunk, hogy a létezőnek a felét elvették az Orbán-kormány által beterjesztett jogszabályokkal.

Ha Magyarország nem lenne az Európai Unió tagja, a jelenlegi politika révén már a Moszkva uralta FÁK egyik tagállama lehetne, valamilyen basával az ország élén, akinek családja tulajdonolná az ország fő javait. A hatalom családi ágon öröklődne, és a jelenlegi látszatdemokrácia is a megengedhetetlen és betiltandó túlzás kategóriájába tartozna. 

A magyar állampolgárok számára jelenleg a mentőövet ez az egy mondat jelenti: MINDEN EURÓPAI POLGÁRNAK UGYANAZOK A JOGOK JÁRNAK. A MAGYARNAK IS. 

Az Európai Unió nem fogadja el, hogy nemzeti hatáskörre hivatkozva Magyarországon a kormány leépíti a jogállamot, a sajtószabadságot, elveszi, korlátozza a magyar állampolgárok jogainak jelentős részét, melyekkel az Európai Unió más tagállamaiban élő európai polgárok szabadon élhetnek.

A NÉPFELSÉG ELVE  

A magyar nép a főhatalom birtokosa 

Magyarországon az alaptörvény szerint a magyar nép a főhatalom birtokosa és választott képviselőin keresztül gyakorolja hatalmát. A nép választott képviselőit senki nem akadályozhatja a hatalom gyakorlásában, mert az olyan mintha a népet akadályoznák. 

Csakhogy ezzel nem mindenhol vannak tisztában. A közelmúltban a magyar nép választott képviselőjét négy markos biztonsági őr úgy vágta ki egy ajtón, hogy ott és akkor a népfelség hatalmától megfosztott, megalázott,  kényszerített,  jogaitól megfosztott, kiszolgáltatott és alárendelt szerepbe kényszerült. 

Új, illiberális értelmezést nyert a népfelség elve.

Senki nem védte meg a népfelséget, a nép hatalmát. Sem az ott lévő rendőrök, sem a törvényesség legfőbb őre a legfőbb ügyészség.             

DEMOKRÁCIA -  FÉKEK ÉS ELLENSÚLYOK  

Nincs demokrácia fékek és ellensúlyok nélkül

A demokratikus berendezkedés, a demokratikus hatalomgyakorlás elengedhetetlen feltétele a hatalmi ágak szétválasztása. A különböző hatalmi ágak élén független választott vezetők vannak, akik ellensúlyt és féket képezhetnek egy másik hatalmi ággal szemben a hatalommal való visszaélés tekintetében. Csak az elkülönült független hatalmi ágak - mint egymással szembeni fékek és ellensúlyok - képezhetnek gátat, akadályt az önkényuralom kialakulásának.

Magyarországon nem érvényesül a fékek és ellensúlyok rendszere, a szétválasztott hatalmi ágak élén nem független vezetők állnak. Elvi szinten sincs meg annak a lehetősége, hogy a szétválasztott hatalmi ágak vezetői egymással szemben mint fékek és ellensúlyok gátat, akadályt képezzenek, az önkényuralom kialakulásának.

Magyarországon a féket és ellensúlyt jelentő elkülönült független hatalmi ágak vezetői:

Orbán Viktor miniszterelnök   -  FIDESZ

Áder János köztársasági elnök  -  FIDESZ

Kövér László az országgyűlés elnöke -  FIDESZ

Domokos László  ÁSZ elnöke -  FIDESZ

Polt Péter legfőbb ügyész  -  FIDESZ

Handó Tünde Bírósági Hivatal elnöke  -  FIDESZ-közeli

 A CENTRISTA PÁRT NEMZETI LIBERALIZMUSA  

Az alakulás előtt álló centrista párt nemzeti liberalizmusa  

Az alakulás előtt álló centrista párt nemzeti liberalizmusa a B-modellben került meghatározásra, ennek köre és tartalma támadhatatlan, bármely szövetséges politikai erő, civil szervezet és egyén számára vállalható. 

 AZ ÖT SZABADSÁG     Forrás: bmodell.hu

Szabadnak születni.
Szabadon élni.
Szabadon cselekedni.
Szabadon szólni.
Szabadon választani.

A CENTRISTA PÁRT BÖLCSŐJE 

Az alakulás előtt álló centrista párt bölcsője a MAGYAR CIVIL MOZGALOM   

Az alakulás előtt álló centrista párt bölcsője a MAGYAR CIVIL MOZGALOM. A Magyar Civil Mozgalom azoknak a civileknek a közössége, akik az alattvalói viszonyulás helyett a gondolkodás szabadságát választották. 

A Magyar Civil Mozgalom alapítói jelentős számban volt fideszesek, akik hűek maradtak a polgári vonalhoz. Számukra elfogadhatatlan az illiberális rendszer filozófiája és szellemisége, mint ahogyan az oroszokkal való, alávetettséget is felvállaló barátkozás. A gátlástalan neres lenyúlás pedig visszataszító és vállalhatatlan.         

Ők nem erre kötöttek szövetséget és vállaltak politikai közösséget, amikor beléptek a Fideszbe. Akkor még a polgári Magyarország megteremtése volt a cél. Ami most van, az pedig inkább emlékeztet arra, ami ellen harcolni akartak, amikor induló fideszesként közösséget vállaltak.

Ennek a Fidesznek az egyik felét már csak a látszat köti a másik feléhez és persze a kényszerű, anyagi indittatású megfontolások. Már jó ideje nem igaz, hogy egy a tábor, egy a zászló. Egyre többen titkolják fideszes kötődésüket, főként a korrupció, a visszás ügyek, az egészségügy állapota miatti ellenszenvtől és gyűlölettől tartva. 

A fideszesek jelentős része egyetért abban, hogy Magyarországnak olyan országnak kellene lenni, ahol  nem vezéri víziók teljesítése a cél, ahol nem a hatalom kommunikációs gyára csinálja a fejlődést, ahol nem összeszerelő üzemek létesítése jelenti az előrelépést, hanem olyan gazdaságfejlesztés, ami kedvező és jól fizető tevékenységek sokaságát biztosítja és vidéken is megteremti a tisztességes megélhetés lehetőségét.

Magyarország olyan országnak kellene lenni, ahol IL fosztóképző nélküli a szabadság, ahol igazi demokrácia van, békesség, biztonság és gyarapodás.

Az alakulás előtt álló centrista párt nem csupán új politikai erő akar lenni, de szeretne az új ellenzék centrumává válni. 

Szeretné ha rövid idő alatt egy olyan vonzást biztosító tömeggé erősödne, amely magához húzza és különböző szervezeti kereteket létrehozva szövetségben tartja azokat a demokratikus politikai erőket, civil szervezeteket és az összetartozást szabad akaratuk alapján vállaló egyéneket, akik számára a cél Magyarországon egy olyan demokratikus jóléti rendszer megvalósítása, amelyben természetes állapot a demokrácia, a független polgári léthez tartozó szabadság és a tisztességes megélhetés. 

ILLIBERÁLIS gazdaságpolitika -  MEGTÉVESZTŐ ADATOK

Nem ismerjük a valós számokat, mutatókat, a kormány adatai ellentmondanak a valóságnak   

Ahhoz, hogy egy párt kialakítsa gazdaságpolitikáját, elkészítse gazdasági programját ismerni kell a kiindulási alapot, a gazdaság jelenlegi helyzetét. Magyarországon nem ismerhetők meg a gazdaság valós helyzetét, a gazdaság valós állapotát jelző és bemutató hiteles mutatók, mert a kormány megtévesztő adatokat hoz nyilvánosságra. 

Nem tudható, hogy pontosan hány fő foglalkoztatott van Magyarországon, nem tudható, hogy hány munkavállaló tartozik a magyar határon belül létező munkaerőkapacitásba, hány fő magyar munkavállalóval lehet számolni, amikor a magyar gazdaság telesítőképességét felmérő elemzés készül.

E vonatkozásban a legfrissebb álláspont illetve megnyilatkozás a kormány részéről Varga Mihály pénzügyminiszter 2019 január 29-én tartott sajtótájékoztatóján hangzott el, ahol a pénzügyminiszter a KSH legújabb adatait értékelte.

" A rendszerváltozás óta nem dolgoztak olyan sokan a magyar gazdaságban az utolsó negyedévi adatokat tekintve, mint tavaly, amikor 4 millió 481 ezer volt a foglalkozásban állók száma – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. "

A pénzügyminiszter ezt kiegészítette az alábbiakkal: " 2010-hez képest 800 ezerrel dolgoznak többen a magyar gazdaságban, közülük 650 ezren a versenyszférában tudtak elhelyezkedni. Tehát nem arról van szó, hogy a kabinet önkormányzati vagy állami eszközökkel bővítené a foglalkoztatást, hanem a munkában állók száma a gazdaság növekedésével arányosan tudott emelkedni "

Az alapadat, kiindulási adat az, hogy Magyarországon összesen 4,5 millió magyar munkavállaló van. Ebből több mint 700 ezer fő külföldön dolgozik, amit az is igazol, hogy a külföldön dolgozó 700 ezer magyar munkavállaló 1220 milliárd forintot utal haza évente. Amennyiben mind a 700 ezer fő utalna, akkor ez fejenként évi 1,75 millió forint, havonta 145 ezer forint utalását jelentené. 

A felmérések szerint azonban a külföldön dolgozóknak csupán a fele utal haza pénzt, így az utalás 350 ezer főre korlátozódik, akik átlagosan évi 3,5 millió, havonta 290 ezer forintot utalnak haza fejenként.

Ha levonjuk az összes magyar munkavállaló 4,5 millió fős létszámából a külföldön dolgozó 700 ezer főt, akkor kiderül, hogy itthon, határainkon belül nem 4,481 millió fő dolgozik mint azt a pénzügyminiszter állítja, csupán 3,8 millió fő.

2010-ben a kormány szerint 3,7 millió fő dolgozott, most a számítások alapján 100 ezer fővel több vagyis 3,8 millió. A pénzügyminiszter állítása szerint viszont 800 ezerrel többen dolgoznak határainkon belül a magyar gazdaságban mint 2010-ben. A kérdés, hogy hol? Amennyiben a pénzügyminiszter állítása igaz lenne, hogy itthon dolgozik az általa említett 800 ezer fő, az ellentmondana a matematika szabályainak.

Ellentmondana annak, hogy ha az összes 4,5 millió magyar foglalkoztatottból legalább 700 ezer fő külföldön dolgozik, itthonra marad 3,8 millió fő, akkor a kormány számítása szerint ez a 3,8 millió fő hogyan lehet 4 millió 481 ezer fő.

Amennyiben ez csupán a választás miatt erőltetett félrevezető adat, mint történt ez 2018 áprilisában is, akkor is marad az önbecsapás, hogy amikor munkaerőkapacitást terveznek pl. külföldi gyár betelepülése esetén 4,481 millió magyarországi munkavállalóval számolnak, de ebből 700 ezer csak fantom, mert nincs Magyarországon, hiszen külföldön dolgozik, külföldön fizet adót és járulékot is. 

Még cifrább a helyzet a 800 ezer új munkahely teremtésével. Ha csak 100 ezerrel dolgoznak többen  itthon mint 2010-ben, akkor kinek és hogyan teremtett a kormány 800 ezer új munkahelyet?

800 ezer új munkahely

Az Orbán kormány nem teremtett, nem teremthetett 800 ezer új munkahelyet, ha csupán 100 ezer fővel több foglalkoztatott dolgozik a magyar gazdaságban, mint dolgozott 2010-ben

" A rendszerváltozás óta nem dolgoztak olyan sokan a magyar gazdaságban az utolsó negyedévi adatokat tekintve, mint tavaly, amikor 4 millió 481 ezer volt a foglalkozásban állók száma " hallhattuk Varga Mihály pénzügyminisztertől  2019 január 29-én tartott sajtótájékoztatóján. 

A pénzügyminiszter ezt kiegészítette az alábbiakkal: " 2010-hez képest 800 ezerrel dolgoznak többen a magyar gazdaságban, közülük 650 ezren a versenyszférában tudtak elhelyezkedni. Tehát nem arról van szó, hogy a kabinet önkormányzati vagy állami eszközökkel bővítené a foglalkoztatást, hanem a munkában állók száma a gazdaság növekedésével arányosan tudott emelkedni "

Az összes magyar foglalkoztatott létszáma 4,5 millió fő, ebből a magyar pénzügyminiszter szerint 4,481 millió fő dolgozik a magyar gazdaságban. A pénzügyminiszter szerint - aki feltehetően a magyar gazdaság helyzetét legjobban ismerő közgazdász -  800 ezer új munkahelyet teremtett a kormány,és ebből 650 ezren a versenyszférában tudtak elhelyezkedni.

Csakhogy van itt egy kis bökkenő. Ha a magyar gazdaságban dolgozó 4 millió 481 ezer fő valóban a magyar gazdaságban dolgozik, akkor a 4,5 millió összes munkavállalóból ezt a számot levonva, marad 19 ezer fő, akik elvileg a külföldön dolgozó magyarok lehetnének. Csakhogy külföldön több mint 700 ezer magyar dolgozik és nem 19 ezer fő, amit igazol az általuk hazautalt évi 1220 milliárd forint is. 

Nagyon nem stimmelnek az adatok, ha összeadjuk a pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaságban dolgozó 4,481 millió fős és a külföldön dolgozó 700 ezer fős létszám számait, akkor kijön, hogy összesen 5,181 millió magyar munkavállaló van a valóságban létező 4,5 millió magyar munkavállalóval szemben.

Ez pedig lehetetlen állapot, mint ahogyan az is lehetetlen állapot, hogy nincsenek hiteles adatok a magyar foglalkoztatottak létszámáról, arról, hogy valójában hányan dolgoznak a magyar gazdaságban, hányan fizetnek adót és járulékot Magyarországon és hány magyar dolgozik külföldön. Lehet erőltetni az illiberalizmust számos területen, például az oktatás, a kultúra területén, de ez a gazdaságban sorsokat, az egészségügy terén pedig életeket veszélyeztethet.

Ezek után leginkább az tűnik hihetőnek, hogy a 4,5 millió munkavállalóból 700 ezer fő magyar dolgozik külföldön, 3,8 millió fő magyar pedig itthon, a magyar gazdaságban. 

Az Orbán kormány nem teremtett, nem teremthetett 800 ezer új munkahelyet, ha csupán 100 ezer fővel több dolgozik a magyar gazdaságban, mint dolgozott 2010-ben. 

De ezt a 100 ezer munkahelyet sem az Orbán kormány teremtette, sokkal inkább az uniós támogatás.

MAGYARORSZÁG SAJÁT ERŐFORRÁSA KEVÉS...

Magyarország  jelenlegi saját erőforrása kevés az ország mostani szinten történő működtetéséhez   

Magyarország jelenlegi saját erőforrása kevés az ország mostani szinten történő működtetéséhez és főként kevés a fejlődéshez.

Annak figyelembe vételével meg tényleg kritikusan kevés Magyarország jelenlegi erőforrása az ország mostani szinten történő működtetéséhez, hogy az ország munkaerő kapacitása valójában 15 %-al kisebb mint azt a propaganda hirdeti.

Mert az igaz, hogy az összes,  4,5 millió magyar munkavállalóból már szinte mindenki, vagyis 4,5 magyar dolgozik, de ebből több mint 700 ezer magyar külföldön dolgozik, külföldi GDP-be termel és külföldön fizet adót.

Ők nem számíthatók be Magyarország teljesítőképességébe, így valójában Magyarország hazai munkaerőkapacitása nem 4,5 millió fő, hanem 700 ezer fővel, azaz 15 %-al kisebb vagyis 3,8 millió fő, ráadásul  hónapról hónapra csökken. A helyzetet súlyosbítja, hogy a paksi atomerőmű építésére felvett hitel és a belgrádi vasútépítésre felvett hitel összesen 15 %-al megnöveli az államadósságot.

Tehát a 15 %-al nagyobb államadósság törlesztését a 15 %-al kisebb teljesítőképességű magyar gazdaságnak, a 3,8 millió hazai magyar munkavállalónak kellene kitermelni.

Ki kell mondani, hogy a saját erőforrás mellett a magyar GDP 6 %-át kitevő éves uniós támogatás jelenti azt a plusz erőforrást, amivel a jelenlegi szinten megoldható a működtetés és a fejlesztés. Magyarország uniós támogatás nélkül, csak saját erőforrására támaszkodva nemhogy a fejlesztést, de az ország működtetését se tudná megoldani a jelenlegi szinten.

Magyarország számára nem csupán mindent beelőző érdek az uniós támogatás elérése, az EU 480 milliós piacához való közvetlen hozzáférés valamint az áru szabad áramlása, a magyar vállalkozások szabad mozgása a schengeni övezeten belül, hanem ez valójában már létkérdés. 

Ha csupán az uniós támogatást vonnák meg az EU alapértékeinek és a jogállami követelményeknek a megsértése miatt, már az katasztrófát jelentene.

ÉVENTE  500 EZER FŐ ÚJ MUNKAERŐ KELL EURÓPÁNAK

Európának évente 500 ezer fő új munkaerőre lenne szüksége, hogy versenyben maradjon

Európában az egyik legnagyobb érték a munkaerő lett, ami jelentősen befolyásolta és befolyásolja Európa vezető ipari országainak a bevándorláshoz való hozzállását. Csak Németországnak évente 400 ezer fő új munkaerőre lenne szüksége ahhoz, hogy a gazdasági fejlődés dinamizmusa fennmaradjon.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondja, hogy Európában vannak bevándorláspárti és a bevándorlást elutasító politikai erők, amiben sok igazság van csak nem úgy. A racionálisan gondolkodó iparmágnásokat, gazdasági vezetőket nem hatja meg, sőt nem is érdekli a magyar miniszterelnök érvelése, aki arról próbálja meggyőzni Európát és Európa vezetőit, hogy Európa maradjon meg keresztény Európának és ne váljon multikultúrális új világgá, ahol egy idő után a jövevények erősebb szava és akarata diktálja azt, hogy mi legyen a meghatározó.

Most úgy tünik, hogy a nyers gazdasági erő hatásosabban formálja a politikát mint a választói akarat, az viszont tagadhatatlan, hogy Európa hatalmas változás előtt áll. Az európai stratégák érvelése, hogy a kiapadhatatlan munkaerővel rendelkező Kínával és Indiával az Európai Unió csak úgy képes tartani a gazdasági versenyt, ha évente több mint 500 ezer fő új munkaerőt tud munkába állítani, ez pedig csak bevándorlással biztosítható. Az Európai Unió belső munkaerő tartaléka elfogyott. 

A bevándorlásellenes erőknek és vezető politikusaiknak, így a magyar miniszterelnöknek ezekre a stratégiai kérdésekre kellene választ, pontosabban megoldást mondani, egy olyan alternatívát vázolni, ami arra ad receptet, hogy bevándorlás nélkül hogyan biztosítható évente 500 ezer fő új munkaerő az európai gazdaság számára.

És az nem lehet válasz, hogy Európa adja fel a versenyt és a dinamikus fejlődés modelljét, legyen vesztes Indiával és Kínával szemben, ha ez az ára annak, hogy leállítsa a bevándorlást és ezzel a fejlődéshez szükséges új munkaerő beáramlását.

És mi a helyzet Magyarországon, ahol az a furcsa helyzet áll fenn, hogy az ország ugyan tagja az Európai Uniónak, de illiberális munkaalapú rendszerével idegen testet képez az EU liberális jóléti rendszerében?

Magyarországon nem lesz multikulti, ez cseng ki a magyar miniszterelnök megnyilatkozásaiból. Az viszont tény, hogy 2018-ban Magyarország 5413 külföldi számára adott ki tartózkodási engedélyt és az iszlám egyik fellegvárából, Iránból jöttek a legtöbben, még a kínaiakat is megelőzték. Az 5413 főből 1223 fő iráni és 881 fő kínai kapott tartózkodási engedélyt.

MODELLVÁLTÁSRA VAN SZÜKSÉG 

Ahhoz, hogy Magyarország gazdasági fejlődése ne rekedjen meg a jelenlegi szinten, modellváltásra van szükség

Vitathatatlan, hogy a magyar illiberális munkaalapú rendszer idegen testet képez az Európai Unió liberális jóléti rendszerében

Az Európai Unióban Magyarország az egyedüli tagállam, ahol nem az európai értékrend alapján álló liberális jóléti rendszer építése a cél, hanem egy merőben új vízió, az illiberális munkalapú rendszer megvalósítása.

2010 óta Magyarországon illiberális munkaalapú állam van, ahol a kormány célja a teljes foglalkoztatottság elérése. A 2010 óta hatalmon lévő politikai elit szerint szakítani kell a liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel, mert a liberális állam - a 2010 előtti magyar példa alapján látható - nem képes megvédeni a közösségi vagyont és az országot az eladósodottságtól. Túl kell lépni a Nyugat másolásán, mert a nyugati fejlett országokban létező jóléti állam és társadalmi rendszer kimerítette tartalékait és sikertelenségre van ítélve.

Ami a munkaalapú rendszer fejlődéshez való viszonyát illeti ellentmondásos a helyzet. Amikor a jövőkutatók a negyedik ipari forradalom kezdetén már sokadszor mondják, hogy a munkahelyek több mint fele az automatizálás, a robotizáció miatt meg fog szűnni, Magyarország akkor akar munkaalapú gazdaságot építeni és összeszerelő üzemeken alapuló ipart fejleszteni.

Amikor a világ arra készül, hogy a szolgáltatás lesz a fő foglalkoztató ágazat, Magyarország a szolgáltatást mellőzve az iparban akar munkahelyeket teremteni, erre fordítva minden energiát és forrást. A magyar iskolákban pedig az informatika széleskörű alkalmazásának oktatása helyett heti 5 óra testnevelés és plusz énektanítás biztosítja a magyar fiatalok jövőre történő fizikális és mentális felkészítését.

A magyar társadalom elégedetlen volt a 2010 előtt létező állapotokkal, de a kétharmaddal sem adott felhatalmazást a gazdasági és társadalmi rendszer ilyen mértékű átszabására, arra pedig főként nem, hogy az elérendő cél, a jólét helyére a munka kerüljön. A magyar társadalom olyan rendszert, olyan államszerveződést akar, ahol a magyar ember kedvezményezett és nem kiszolgáltatott lesz és ahol minden érte történik.

A munkaalapú rendszerrel szembeni ellenérzés nem a munkával szembeni ellenérzést jelenti. A magyar embereknek semmi bajuk a munkával, többségük dolgos, igyekvő ember, de a jólétet mint célt nem hajlandók lecserélni a munkára. A munka mint fogalom nem alkalmas arra, hogy a társadalom számára cél legyen. A munka hasznos, értéket teremtő, jövedelemszerző tevékenység, de arra alkalmatlan, hogy az emberek életét meghatározó viszonyok, így például az életszínvonal és életminőség tekintetében cél lehessen. Azok az idők már elmúltak, amikor a politika célja a nyugati jólétet és a kapitalizmust elvető, felsőbbrendű célok megvalósításáért küzdő és dolgozó szocialista vagy kommunista embertípus kinevelése lehetett.

A munkaalapú gazdaságot favorizálók azt hirdették, hogy majd Magyarország lesz a térség termelési központja, mert a mi jövőnk a munkában, a termelésben van. Nekünk nem kell az ügyeskedés, nem kell a pénzügyi és kereskedelmi szolgáltatások sokfélesége, nem kell a tőzsdei manőverezés, a globális pénzügyi világban különböző pénzügyi és tőzsdei manőverekkel megszerezhető pénz.

A helyzet viszont az, hogy vannak víziók és vannak tények. Az például tény, hogy a mi jelenlegi víziónktól függetlenül a világ úgy működik ahogyan működik, aminek figyelmen kívül hagyása óriási veszteséget okozhat az országnak. A termelés és munkaalapú gazdaság mítosza nem írja felül a globális gazdaság azon egyszerű szabályait, amelyek révén bevétel érhető el. Márpedig az országnak olyan rendszerre lenne szüksége, ahol nem csupán a munka, hanem a jólét elérése a cél, mert a magasabb fizetés, a jobb életkörülmények, a jólét elérése miatt ment több mint 700 ezer magyar külföldre dolgozni, oda ahol állítólag a jóléti állam és társadalmi rendszer már kimerítette tartalékait és sikertelenségre van ítélve.

Másrészt pedig van az ideológia és van a valóság. Az ideológia szerint a munkaalapú gazdaság fejlődésének semmi nem szabhat határt, és ha munka van minden van. A magyar illiberális munkaalapú rendszer elmúlt 8 éve bizonyítja, hogy hiába van munka és immáron teljes foglalkoztatottság, nem a " minden van " hanem " nyomor és szegénység van " léthelyzet ami inkább a meghatározó.

Már a munkaalapú rendszer bevezetésekor mondták elemzők, hogy a munkaalapú rendszer fejlődése addig biztosítható, amíg van hozzá munkaerő. Már évekkel ezelőtt szembesülhettünk a tényekkel, hogy nincs elég munkás a magyar állam illiberális munkaalapú rendszerében.

Először a balatoni vendéglátósok szembesültek a problémával, mostanra pedig már általános jelenség lett a munkaerőhiány. Alig lehet gázszerelőt, vízszerelőt kőművest találni, többségük már külföldön dolgozik jóval magasabb bérért. Kórházakban, gyárakban, üzletekben, összeszerelő üzemekben és szinte mindenhol munkaerőhiánnyal küzdenek. A helyzet nem javul, csak rosszabb lesz. Itt van nekünk a munkaalapú gazdaság munkás nélkül, ami nagyjából és teljességében azt jelenti, hogy munkaerőhiány miatt leáll a gazdaság fejlődése, a gazdasági növekedés.

Egyszerű logikája van ennek. A munkaalapú gazdaság bővüléséhez új munkaerőre van szükség. Az új beruházások, új ipari létesítmények, új összeszerelő üzemek működtetése csak új munkaerő beállításával oldható meg. Magyarország bevándorlásellenes ország, külföldről nem hoz munkaerőt. A belső munkaerőtartalék már elfogyott, ez pedig azt jelenti, hogy új munkaerő hiányában leáll a munkaalapú gazdaság fejlődése.

Ahhoz, hogy Magyarország gazdasági fejlődése ne rekedjen meg a jelenlegi szinten, modellváltásra van szükség. Új gazdasági modellre van szükség, olyan gazdasági modellre, amely a magyar gazdaság jelenleg ismert állapotában, az ország jelenlegi munkaerőkapacitását figyelembe véve is lehetőséget nyújt a további gazdasági fejlődésre, gazdasági növekedésre.

CENTRISTA JÖVŐKÉP ÉS PROGRAM 

A centristák jövőképében benne van  a fiatalok, középkorúak és idősek jövője, boldogulása

Az illiberális kormány múltba vezető gazdasági programja az iparosítással, az összeszerelő üzemekkel, a teljes foglalkoztatással olyan kitérőt jelentett Magyarország számára, melyért majd a változást követően szerencsés esetben is komoly árat kell fizetni.

A centrista párt gazdasági programjának alapja egy olyan gazdasági modell, amely 1998 óta minden magyar kormány asztalán ott volt. Ez a B-modell. A baloldali kormányzás alatt alkalmazott neoliberális modell, a 2010 óta alkalmazott illiberális munkaalapú modell mellett a harmadik létező és még nem kipróbált, nem alkalmazott gazdasági modell.

A centristák jövőképében benne van a dolgozó, szolgáltató, oktató, gyógyító és alkotó magyar ember jövőképe. Ez a közös jövő olyan története,  amiben benne van a fiatalok, középkorúak és idősek jövője, boldogulása, ami sokaknak új lehetőségeket, a bajban lévőknek kiutat jelenthet, összességében pedig mindenkinek egy jobb élet lehetőségét hordozza.

A centristák jövőképe mindenki számára új lehetőséget hordozó történet, új esély a boldogulásra, a jobb életre.

Az új gazdasági program és az új gazdasági modell bevezetése a centrista párt kormányra kerülése esetén csak a második lépés lenne, amit megelőzne a meglévő források magyar társadalom érdekeit képviselő átcsoportosításával elíndítható jóléti fordulat.

Ostoba és irritálóan cinikus érv lenne, hogy nincs pénz a jóléti fordulat elindítására, amikor mindenki tudja, látja, hogy tele van a kassza, különben hogyan tudna a kormány százmilliárdokat szétszórni úri hóbortjaira, sok-sok milliárdot osztogatni külföldre.

Nem csupán itthon, de szomszédos országokban is fociakadémiák, jégkorong-csapatok kapnak milliárdokat magyar adófizetők pénzéből, magyar és külföldi egyházak szinte belefulladnak a magyar kormány által rájuk zúdított milliárdokba, már az a gond, hogy mit kezdjenek velük. De jutnak milliárdok külföldre ukránoknak, románoknak tarktorok, mezőgazdasági gépek vásárlására, vajdasági szerbeknek házvásárlásra, vietnami kultúrpalota építésére 6 milliárd forint vagy a tiszai sétahajózás bevezetésére 8 milliárd forint.

A 46-féle új adóval és számos jogosultság, kedvezmény megszüntetésével, hatalmas megszorítással elért költségvetési bevételek hosszú időre stabil forrást jelentettek a kiadásokra, de még ezután jöttek azok a bevételek, amelyekből mostanáig 3600 milliárd forint szabadon elkölthető plusz keletkezett a költségvetésben.

2015-ben 848 millió forinttal nőtt az adóbevétel az előző évihez képest, 2016-ban 490 milliárd forinttal,  2017-ben pedig 670 milliárd forinttal, ami összesen  2008 milliárd forint plusz bevételt jelent. Ehhez adódik még a külföldön dolgozó magyarok által hazautalt 1220 milliárd forintból származó 600 milliárd forint költségvetési bevétel, ami azt jelenti, hogy ezzel együtt 2608 milliárd forint szabadon elkölthető plusz keletkezett a költségvetésben. És ehhez adódik pluszként a 2018-as évben képződő 998 milliárdos adónövekményből származó plusz bevétel. Csordultig megtelt a kassza.

Amikor Ausztria a mai értéken számolva 7 milliárd eurót - magyar pénzben számolva 2100 milliárd forintot - kitevő  Marshall-segélyt kapott és ebből felpörgette a növekedést, virágzó gazdaságot hozott létre, akkor náluk is hasonlóan tele lett a kassza, amiből jólétet teremtettek és azt nem az ország vezetői költötték el saját kedvteléseikre és a saját tőkésosztályuk felhízlalására mint Magyarországon.

Ugyanez a folyamat zajlódott le Szlovákiában, Csehországban is, a csordultig telt kasszából emelték az orvosok bérét - és nem a focistákét -, rendbe tették az egészségügyet, jelentősen emelték a nyugdíjakat és a közalkalmazotatk fizetését, jóléti fordulatot hajtottak végre. A jóléti fordulat eredményeként, számos jóléti intézkedéssel olyan életszínvonalat teremtettek, amely már közelebb áll az osztrák életszínvonalhoz mint a magyar életszínvonalhoz.

Ugyanez megvalósítható lenne Magyarországon is. Ahol már végrehajtották a jóléti fordulatot, ott sem minden esetben a hatalmat gyakorlók szándéka, az uralkodó osztály önzetlensége folytán került erre sor, sokkal inkább annak eredményeként, hogy a nép ott kikövetelte magának. A magyar népnek is joga, jussa, hogy a térségben utolsóként kikövetelje magának a jóléti fordulatot.

A centristák kormányra kerülve érvényt szereznek a magyar nép követelésének, haladéktalanul elindítják a jóléti fordulatot. Leállítják a külföldre történő pénzszórást, az értelmetlen luxusberuházásokat és az arra szánt pénzt a jóléti fordulat programjainak megvalósítására fordítják.

JÓLÉTI FORDULAT 

Mindenki számítana, minden  jó ötlet  kapna támogatást, ami előbbre viheti az országot    

Az azonnal indítható jóléti fordulathoz szükséges forrást a költségvetésben lévő 3600 milliárd forint plusz pénz biztosítja.

Ennek a pénznek a nagy részét szánta az Orbán-kormány az olimpiai létesítmények megépítésére, az olimpiára. Mivel meghiúsult az olimpiai pályázat benyújtása, az aláírásgyűjtésből kiderült, hogy a magyarok többsége ellenzi, így ez a hatalmas összeg felhasználható a sokak életében kedvező változást hozó jóléti fordulat elindításra.

A jóléti fordulat keretében sor kerülhetne a 20 ezer forintos korrekciós nyugdíjemelésre, ami alapján 2 millió nyugdíjas és 600 ezer járadékos egységesen havi 20 ezer forint emelésben részesülne. A 20 ezer forintos korrekciós nyugdíjemelés fő indoka, hogy a nyugdíjasok életét érintő szolgáltatások, a nyugdíjasok által vásárolt termékek ára nem 2,7 %-al, hanem legalább 10 %-al nőtt, így nem 2,7 %-os hanem jóval nagyobb emelés járna. A korrekciós nyugdíjemelés főként az alacsony nyugdíjak esetében jelent felzárkóztatást, mivel a megélhetés költségei, a kenyér, a tej, a hús, a közös költség egyformán drágult minden nyugdíjas számára.

A centrista párt jövőképe szerinti Magyarországon nem lenne tilos a gondolkodás, nem lennének kijelölt okosok és nem a vezér kinyilatkoztatásai jelentenék a felülírhatatlan igazságot. Mindenki számítana, minden jó ötletre, értelmes elképzelésre, használható innovációra szükség lenne. Minden  jó ötlet  kapna támogatást,  ami előbbre viheti az országot. 

A támogatás nem politikai elkötelezettség, baráti viszony alapján járna vagy kapcsolati rendszer keretében lenne elérhető, hanem minden arra érdemes ötlet, innováció, elképzelés, alkotás, koncepció, terv megkapná, amely hozzátehet valamit az ország fejlődéséhez, előbbre viheti az országot.

A jóléti fordulat keretében a magyar állam 10 ezer vállalkozást adna, főként vidéken élők részére, akik vállalják erre a felkészítést és eredményes vizsgával bizonyítják alkalmasságukat.  A vállalkozások főként kézügyességet igénylő termékek előállítására jönnek létre, melyek között első helyen az ajándéktárgyak készítése szerepel. A vállalkozások működtetését, a munkafolyamatokat az előkészítő képzés során sajátítják el a pályázók, a kész termékek egy megszervezett értékesítési láncon keresztül kerülnek értékesítésre.

A cél, hogy vidéken, helyben jöjjenek létre olyan új vállalkozások, olyan minták, melyek helyben munkát, megélhetést, jövedelmet biztosítanak, minták, amelyek késztetést jelenthetnek mások számára is. Az államtól kapott vállalkozások működtetői kezdetben megkapják a közmunkás bért.

Évente 10 ezer induló magyar vállalkozás kapna az államtól 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást, induló tőkét az új ötletek, új elképzelések megvalósításának elindításához.

Minden évben 1000 újítás, innováció kapna 1 millió forint vissza nem térítendő kezdeti támogatást a megvalósításhoz, minták létrehozásához.

Minden évben 1000 egyetemista és főiskolás kapna 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást új ötletek, új elképzelések megvalósításához.

A jóléti fordulat keretében a 3600 milliárd forint költségvetési plusz pénzből jóval nagyobb segítség jutna a kilakoltatással fenyegetett devizahiteleseknek. Az orvosok 100 %-os béremelése és az ápolók ugyancsak jelentős béremelése megállíthatná elvándorlásukat. Rendezhető lenne a közalkalmazottak bére is. El kellene érni, hogy a rendőrök, tűzoltók fizetése ne 160 ezer forint hanem kettőszázezer legyen. Elindítható lenne egy új bérlakás-építési program, ami az építőiparnak nagy tömegű új megrendelést hozna, sokak számára pedig a lakáshoz jutás lehetőségét jelentené.

A jóléti fordulat keretében elindulna a kismama vállalkozásokat támogató program, ezek keretében például a gyógyturizmust otthoni online munkával szervező program és a külföldi nyugdíjasok számára a magyar gyógyvizes övezetekben történő üdülést népszerűsítő programok, amelyben a kismamák, kötetlen munkaidőben, otthonról végezhető online munka keretében, kedvezményes adózású kismama vállalkozóként kapcsolódhatnának be. Az erre történő felkészítés is interneten folyna

KÉT FAKTOROS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS

Két faktoros növekedés, két motor hajtja a gazdaságot, és a spontán növekedést kiegészíti a szervezett gazdaságfejlesztésből származó új típusú növekedés

Az alakulás előtt álló centrista párt a magyar nép elvárásait, igényeit tekinti elérendő célnak, ezért ennek megvalósítására készített programot, gazdasági programot és ehhez keresett alkalmas gazdasági modellt. A magyarok már rendszerváltáskor abban reménykedtek, hogy  Magyarország rövid időn belül az ígéret földje lesz, ahol a nyugati jólét a jellemző és mi is olyan körülmények között, olyan életszínvonalon élhetünk majd mint az osztrákok a szomszédos Ausztriában. 28 év alatt ennek a közelébe se értünk.

Már jó ideje nyilvánvaló, hogy Ausztria gazdasági teljesítménye és az osztrák életszínvonal akkor válhat elérhetővé számunkra, ha jön egy új politikai erő, amelynek van programja az ehhez szükséges nagyléptékű gazdasági fejlődésre, az ugrásszerű gazdasági növekedésre, a magyar nép támogatja ezt a programot, az új politikai erő pedig hatalomra kerülve pár év alatt megvalósítja azt.

Az is nyilvánvalóvá vált, hogy csak egyetlen gazdasági modell létezik a nagyléptékű fejlődésre illetve az ugrásszerű gazdasági növekedésre, ez a B-modell. A B-modell olyan gazdasági innováció, ami két faktoros gazdasági növekedésre mutat be megoldást, amikor is két motor hajtja a gazdaságot, és a spontán növekedést kiegészíti a szervezett gazdaságfejlesztésből származó új típusú növekedés. 

A B-modell alkalmazásával  5 év alatt létrehozható az a gazdasági teljesítmény, ami a spontán gazdasági növekedés révén csak 50 év alatt jönne létre. A B-modell alkalmazása lehetőség arra, hogy ne kelljen végigjárni egy áldozatokkal és lemondásokkal teli hosszú fejlődési utat ahhoz, hogy elérjünk oda, ahova rövid idő alatt, jóval könnyebben is eljuthatunk.

A B-modell esetében is az egyik növekedési faktort a természetes úton létrejövő gazdasági növekedés jelenti, amit jogi szabályozással, adópolitikával, hitelekkel, támogatásokkal lehet befolyásolni. Ennek mértéke ritkán közelíti meg az 5 %-ot, általában 2-3 % körüli érték a jellemző. 

A bmodelles második növekedési faktor esetében a gazdasági növekedés nem sok apró többletteljesítmény összegereblyézéséből áll össze, hanem egy pakkban, egy csomagban, megtervezett módon és időben biztosítható.  Az új típusú gazdasági növekedés zászlóshajói az óriásprojektek

A centrista párt gazdasági programja a B-modellre épül, mert ez az egyetlen gazdasági modell, ami esélyt jelenthet arra, hogy 3-5 év alat megközelítsük Ausztria gazdasági teljesítményét és mi is osztrák életszínvonalon élhessünk. 

A centrista párt B-modellre épülő gazdasági programja tartalmazza azt a gazdasági és pénzügyi tervet, ami részletesen bemutatja, hogy milyen összetevőkből, milyen óriásprojektek bevételeiből állhat össze az osztrák gazdasági teljesítmény eléréséhez szükséges 200 %-os GDP növekedés vagyis a magyar GDP megháromszorozása.

Kiindulási alap a jelenlegi magyar GDP, ami 130 milliárd euró. Ausztria éves GDP-je a magyar GDP háromszorosa, a centrista szellemi műhely - centrista think tank - számításai szerint ha megdupláznánk a 130 milliárdos magyar GDP-t és sikerülne még hozzátenni valahogy 50 %-ot már akkor majdnem ott volnánk mint az osztrákok. A centrista műhely szerint ezt 3-5 év alatt meg lehet csinálni. 

Az alapvető kérdés az, hogy milyen gazdasági területen és milyen módon érhető el ekkora növekedés? Nagyléptékű vagy ugrásszerű gazdasági növekedés áruk vagy szolgáltatások nagy tömegű értékesítésének megszervezésével érhető el.

Az ipari vonalat, a termelést el lehet felejteni, egyrészt már nincs hozzá munkaerő, másrészt az elmúlt 8 év mutatja, hogy abból csak csóróság lesz. Ezzel a neres agytröszt is tisztában volt. Pontosan tudták, hogy az illiberális munkaalapú rendszer és az összeszerelő üzemek sokasága nem az Ausztria gazdasági teljesítményéhez és az ottani jóléthez vezető utat jelenti. De nekik nem is a jólét elérése volt a cél, hanem a teljes foglalkoztatás. 

Az ő víziójukban magyarok milliói szalag fölött görnyedve valósították meg a keményen dolgozó kisember ideálját, azzal a boldog tudattal, ha munka van minden van. Sokan nem kértek ebből és elhúztak az orbáni vízió szerint magába roskadó nyugatra, akik maradtak azok is csak jobb híján, kényszerből vállalták a szalag fölött görnyedő keményen dolgozó kisember ideáljának megtestesítését, titokban azt kívánva, hogy azoknak a nereseknek kellene ott állni a szalag mellett, akik kitalálták az illiberális munkaalapút.

Így marad a szolgáltatás, meg a magyar találékonyság, ebből kell kihozni a maximumot. A magyarok sokkal szívesebben dolgoznak a szolgáltatásban mint az iparban, a termelés bármely vonalán, mert a szolgáltatás kötetlenebb és könnyebb és miért választaná valaki a nehezebbet, a rosszabbat. A kezdeményezés is sokkal erősebb a szolgáltatás terén és a tőke is könnyebben és gyorsabban áramlik szolgáltató projektekbe. 

Külföldre tekintve is az tapasztalható, hogy akik tudják miből jön a pénz, azok nem annyira termelésbe, inkább szolgáltatásba fektetnek. A sivatag közepén is lehet nagy üzlet a szolgáltatás. Dubaj nem csupán a világ fontos szolgáltató központja lett, de olyan üzleti központ is, ahol milliárdos üzletek születnek.

De nem is kell messzire menni, itt a budapesti bulinegyed példája. Aki tudta akadályozta, az állam, az önkormányzat oldaláról egy forint támogatást nem kapott, mégis összeállt, ragyogóan működik és európai hírnévre tett szert. Az írek, skótok, angolok, de a svédek is itt tartják a legénybúcsúkat és azok a fiatalok akiknek drága Ibiza azok Budapestre a bulinegyedbe jönnek szórakozni.

A centrista gazdasági program 5 olyan üzleti, kereskedelmi és szórakoztató központ létrehozásával számol országosan, ahol nappal minden az üzletről szól, az éjszaka pedig a szórakozásé. Ezek létrehozása hasonlóan indulna mint az ipari parkoké, egy jelentős terület alkalmassá tétele, utak, infrastruktúra kiépítése. A Budapesthez kapcsolódó szolgáltató park vagy inkább szolgáltató város Békásmegyertől Szentendréig terjedne. 

Egy ilyen szolgáltató park egy része folyamatosan működő vásárváros lenne, kiállító termekkel, standokkal, lennének plázák, üzletek shoppingolásra és persze sok szórakoztató létesítmény. Különböző klubok, üzleti pubok várnák az üzletembereket, befektetőket, ismerkedésüket applikációk segítenék. Ez aranybánya lenne informatikusoknak, de nyelveket beszélő jogászoknak és közgazdászoknak is. Üzleti tervek, szerződések készítése, üzleti képviseletek ellátása, üzleti aszisztencia mint szolgáltatás biztosítása.

A centrista párt tervező műhelye által készített pénzügyi terv szerint az ország öt különböző pontján létesített és működő üzleti, kereskedelmi és szolgáltató központ, a köréje települő raktárvárossal, szállítással és logisztikával kiegészülve heti 2,5 milliárd euró bevételt hozna. Ami nem mondható túlzó kalkulációnak, abból kiindulva sem, hogy például a müncheni sörfesztivál egy hét alatt 1,5 milliárd euró bevételt hoz a bajoroknak. 

A heti 2,5 milliárd eurós bevétel az év 52 hete alatt  130 milliárd eurót hozna és ezzel elérhető lenne a jelenlegi magyar GDP megduplázása.Ez a projekt 3 év alatt megvalósulhatna.

CENTRISTA MEGAPROJEKTEK

Az alakulás előtt álló centrista párt programja szerint nem a termelésben, hanem a szolgáltatásban van a jövőnk  

A centristák gazdasági programja, a programhoz kapcsolódó gazdasági és pénzügyi terv 4 óriásprojekttel számol, melyek 3-5 év alatt megvalósíthatók.

1./  ÜZLETI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTOK

A folyamatosan működő hatalmas vásárvárossal, üzleti központtal, hagyományos és tematikus szállodákkal, banknegyeddel, szerencsejáték és szórakoztató negyeddel, továbbá nemesfém- és műtárgypiaccal is rendelkező szolgáltató városok egyben üzleti és kereskedelmi központként, a Wall Street és Las Vegas együttlévőségét, New Orleans és Amszterdam feelingjét hordozó szolgáltató városként funkcionálnának, ahol nappal minden az üzletről szól, éjszaka pedig a szórakozás a meghatározó.

100-200 ezer jól fizető új munkahely, nagy tömegű megrendelésállomány az építőiparnak, kapcsolódási pont egyben piac a hazai vállalkozások számára, nagy tömegű megrendelés a magyar vállalkozásoknak, piaci lehetőség sok új magyar vállalkozásnak, és az 5 szolgáltató város ellátása jelentős piaci lehetőség a magyar mezőgazdaságnak is.

A szállodák, üzleti komplexumok, szórakoztató és egyéb létesítmények kiszolgálása, takarítása, őrzése, a szállítás nagy lehetőséget jelentene sok kisvállalkozás számára, számos új jól fizető munkahelyet vidéken is, másrészt szívó hatást a külföldön dolgozó magyarok irányába, hogy itthon jobb lehetőséget találhat mint külföldön.

A szolgáltató városok üzleti idegenforgalomból, szerencsejátékból, bevásárló és egyéb turizmusból származó bevétele mellett hasonló, de inkább nagyobb rész keletkezne a kapcsolódó áru és pénzforgalomból, kínai áruk terítését segítő logisztikából, szállításból, a raktárbázisok köré települő összeszerelő üzemek áruforgalmából, a vámbevételekből, másrészt olyan foglalkoztatási és vállalkozási lehetőség nyilna az alacsonyan képzett és képzetlen munkaerő számára is, hogy az ország keleti és déli részében radikálisan csökkenhetne a munkanélküliség.

A centrista program pénzügyi terve szerint nem túlzó az öt szolgáltató város együttes bevételét összegezve heti 2,5 milliárd eurós bevétellel számolni. Ez összesen évi 130 milliárd euró bevételt jelentene, amivel megduplázódna a jelenlegi magyar GDP.

2./  M-PROJEKT

A projekt terve kidolgozás alatt. Megvalósítási idő várhatóan 2 év. Kalkulálható éves bevétel 50-70 milliárd euró. Az M-projekt a centrista pénzügyi tervben feltüntetett bevételeken felüli bevételnek tekinthető.

3./  KERO PROJEKT

A centrista gazdaságfejlesztés ugyancsak jelentős óriásprojektje a KERO - Közép-Európai Kereskedelmi Organizáció - fantázia néven futó projekt, aminek fő funkciója a kínai és más, főként távol-keleti áruk Magyarországon történő átáramoltatása és ezek európai terítése. Kína legnagyobb exportpiaca az Európai Unió, ahova jelenleg hozzávetőlegesen már közel 700 milliárd euró értékben szállít árucikkeket, ezt 2020-ra 1000 milliárd euróra akarják növelni. 

Ha ennek csupán a 10 %-át sikerülne becsatornázni, elérni azt, hogy a kínai áruk az 5 magyar kereskedelmi központban folyó értékesítés révén kerüljenek a 480 millió fős EU-ba, akkor ez 70 %-os gazdasági növekedést hozhatna Magyarországnak  3-5 éven belül. Magyarország kihasználhatná uniós tagságát, azt, hogy szabad hozzáférhetősége van az EU 480 millió fő fogyasztót számláló piacához az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának lehetőségével. 

Ha sikerülne elérni a 10 %-ot, az már 100 milliárd eurót kitevő GDP növekedést eredményezne, de a szerényebb 5 % becsatornázása is 35 %-os gazdasági növekedést realizálna 3-5 év alatt.

A magyar állam előtt hosszú ideje nyitva áll ez a lehetőség, de nincs rá alkalmas ember a kormányzatban, nincs hozzá terv és nincs szervezőerő. A kínaiak folyamatosan partnert keresnek, aki segít a kínai áruk európai terítésében, a kapcsolódó szállítási és logisztikai feladatok megoldásban. Csakhogy ez nem oldható meg tárgyalások, beszédek, diplomáciai vagy üzleti vacsorák szintjén, ehhez tenni kell, a kormányzatban gazdaságszervezéshez értő, cselekedni képes emberek, szakemberek kellenének. A magyar állam létrehozhatott volna erre üzleti központot raktárbázisokkal, logisztikával, szállítás megszervezésével, de nem tette.

A kínaiak viszont szükségét látva maguk megoldották, ugyan egy szerényebb szinten, de működő változatban. A Mázsa téren létrehozott kínai kereskedelmi központba érkeznek kereskedők Lengyelországból, a csehektől, szlovákoktól, románoktól, szerbektől és más környező országokból vásárolni, így valósul meg spontán módon a kínai áruk becsatornázása, terítése.

4./  NYUGDÍJASOK IBIZÁJA PROJEKT

Szakértők szerint a következő években legkevesebb 5 millió idős német állampolgár számára kell idősgondozást biztosítani, amit a német állam a jelenlegi rendszerben nem lesz képes megoldani. Hasonló a helyzet más gazdag európai országokban is, például Nagy Britanniában, Franciaországban, Hollandiában. Az idősotthonok működtetésére nehéz személyzetet találni, ezen a területen egyébként sok kelet-európai országból érkező munkavállalót is alkalmaznak.

Magyarország kellemes klímája, sok gyógyvizes fürdőhelye révén alkalmas lenne arra, hogy nagy számú idős külföldi idősotthonban történő elhelyezését és gondozását biztosítsa. Ez vidéken, gyógyvizes térségekben sok vállalkozási lehetőséget és jól fizető munkalehetőséget biztosítana.

A jövőkutatók szerint 10-20 év múlva a nyugdíjasok jelenthetik fogyasztói szempontból a legnagyobb vásárlóerőt. Magyarország idősotthon hálózatával, az idősek ellátására specializálódó hotelekkel idevonzaná ezt a vásárlóerőt, az EU nyugdíjas központja lehetne, ahol a külföldi nyugdíjasok sok szolgáltatást vesznek igénybe és sokat költenek is.

A nyugdíjasok egy része csak pár hetet töltene itt, mások több hónapot és lennének akik egész évben itt tartózkodnának, főként akiknek gondozásra van szüksége. Magyarországon lehetne a nyugdíjasok Ibizája, főként ha sok hangulatos rendezvény és a nyugdíjasok igényeinek megfelelő szórakozóhely lenne.

Az itt tartozkodó idősek ellátása nívós otthonokban vagy hotelekben jelentős bevételt hozna, de ez kiegészülne a külföldi idősekhez látogatóba érkezők által igénybe vett szolgáltatásokból keletkező bevételekkel. A látogatóknak is kellene szállás, ellátás, költenének, vásárolnának, szolgáltatásokat vennének igénybe. Ez jelenthetné a magyar vidék számára a fejlődési alternatívát és nem összeszerelő üzemek létesítése.

Magyarország lehetene az idősek Ibizája és ahogyan európai hírű lett a magyar bulinegyed, hasonlóan népszerű lehetne a magyar gyógyvizes, külföldi idősekre specializálódott venféglátás is. A nyugati fejlett államokban élő nyugdíjasok jelentős része olyan összegű nyugdíjat kap, amiből Magyarországon kényelmes elélhet akár hosszabb távon is. Évente több alkalommal ellátogathatnak ide, ahol hasonló korúakkal találkozhatnak fürdőkben, esti programokon, zenés, táncos összejöveteleken.

Ez olyan szintű és tömegű szolgáltatássá fejlődhetne fel, ami sok, nyelvet beszélő, jelenleg külföldön dolgozó magyar számára is kihívást és jó vállalkozási lehetőséget jelentene. Ennek a projektnek is jelentős szívó hatása lenne, ami sok magyar hazatelepülését eredményezné.

Amikor van program, van gazdasági és pénzügyi terv és van forgatókönyv a nagyléptékű gazdaságfejlesztés megvalósítására, akkor már csak akarat kell, kitartó cselekvés, szívós munka és célba érhetünk. Mert magától nem jön létre. De csak egyszer kell megcsinálni, mert utána önjáró lesz a projekt és termeli a bevételt. Utólérhetjük Ausztriát és az osztrákok életszínvonalán élhetünk, osztrák szintű bérekkel és nyugdíjakkal, osztrák szintű egészségügyi ellátással és oktatással.

A magyarokra oly jellemző viszálykodást a centrista párt sem tudná megszüntetni, de már nem a nyomor hanem a jólét szintjén folyna a viszálykodás és ez jelentős különbség.

NYUGATI DEMOKRÁCIÁT!   NYUGATI BÉREKET!   NYUGATI JÓLÉTET!

           

Csak állunk és nézünk.  A 2010 óta bekövetkezett változások mutatják milyen lett az új polgári Magyarország. Nem ilyent akartunk. Nem így gondoltuk. Nem erre szavaztunk.  

Irányváltást !

           

A magyarok kétharmada szerint rossz irányba mennek a dolgok. A magyarok kétharmada irányváltást akar. Van aki Orbánnal, van aki nélküle. Nyugati demokráciát. Nyugati béreket.  Nyugati jólétet.

harc helyett jólétet! 

         

Nem élünk jobban mint a rendszerváltáskor. Ugyan emelkedtek a jövedelmek, de magasabbak lettek az árak is. Nekünk harc jutott, másoknak jólét. Harc helyett mi is jólétet akarunk.      

együttműködés és kirekesztés 

Sokakban - főként az idősek közül - rossz érzést hívott elő a nemzeti együttműködés rendszerének túláradó reklámozása, mivel találkoztak már hasonlóval.

De az nem bizalmat, inkább félelmet gerjesztett. Amikor a hatalom szólít együttműködésre, abban meglapul a kirekesztés lehetősége is. Mert ha nincs együttmüködés, abból kirekesztés lehet. Kirekesztés az adódó lehetőségekből, kirekesztés az előrelépésből, a jó álláshoz jutásból, a vállalkozói megrendelésekből.

Ami a magyar múltban és jelenben biztosan közös, az a félelem gerjesztése és a félelem fenntartása iránti ellenérzés és gyűlölet. Van akinek nem tetszik a rendszer amit a politika a nyakába sóz, de ettől még békés, normális életet akar élni.

A magyarok többsége nem akar közös ellenséget, sőt, harcot se akar a hatalom által éppen kijelölt ellenséggel. Békességet, félelem nélküli életet akar, azt, hogy tehesse a dolgát, boldoguljon, gyarapodjon.

Vannak idők, amikor összezártan kénytelen tűrni a kirekesztettek sokasága és csak gyűlik a feszültség. És amikor már nyitott a határ, akkor sokan nem tűrnek tovább. Pakolnak, hátrahagyva házat, hazát, és mennek az új világba, ahol olyan viszonyok között élhetnek, amire itthon is vágytak.
                         

Hazugságra politikát építeni nem lehet 

Hazugságra politikát építeni nem lehet - mondta Gulyás Gergely az " öszödi beszéd " tíz éves évfordulója kapcsán rendezett kerekasztal beszélgetésen, a Terror Háza Múzeumban.

Hazugságra politikát építeni nem lehet! Ez valószínűen sokszor idézett kijelentés lesz majd, amikor a miniszterelnök illetve több miniszter beszédéből idézik azt a néhány sort, amely szerint ma már több mint 4,4 millió munkavállaló dolgozik Magyarországon  és   Magyarországon már több mint 4,4 millió foglalkoztatott fizet jövedelemadót.  

Magyarországon nem dolgozik, nem dolgozhat  4,4 millió munkavállaló, mert legalább 700 ezer  magyar külföldön dolgozik az összesen 4,5 millió magyar munkavállalóból.   A külföldön dolgozó magyarokról - akik egy év alatt 1220 milliárd forintot utalnak haza - azt állítani, hogy Magyarországon dolgoznak hazugság. 

Magyarországon nem fizet 4,4 millió foglalkoztatott a bére után jövedelemadót. Aki külföldön dolgozik, az külföldön fizet jövedelemadót és járulékot is. Hzaugság azt állítani, hogy a külföldön dolgozók is Magyarországon fizetnek jövedelemadót.

Hazugságra pedig politikát építeni nem lehet, mondta Gulyás Gergely a Fidesz alelnöke az " öszödi beszéd " kapcsán. 

magyar jövő

Van egy csodálatos országunk, mi meg magyarok olyanok vagyunk amilyenek. Az elmúlt 28 évben szinte minden bejött amit akartunk és szinte semmi nem sikerült, ami jobbá tehette volna a magyar emberek többségének életét. Tagjai vagyunk a világ legerősebb katonai szövetségének, tagjai lettünk az Európai Uniónak, temérdek pénz kapunk az ország felzárkóztatására, a magyar emberek életszínvonalának javítására.

Most már csak nyugodt, biztonságos megélhetés kellene, olyan kiszámítható biztonságos élet, aminek nem része a nyomor és a nélkülözés. Hiába a tengernyi pénz, a szinte elkölthetetlen mértékű támogatás, mi inkább vergődünk mint szárnyalunk, és több millió magyar ember a biztos megélhetés helyett inkább túlélési gyakorlatnak gondolja az életét. Pedig most minden adott hozzá, hogy teljesüljön a magyar himnuszból a " Hozz rá víg esztendőt " óhajunk.

Mi kellene hozzá, hogy Magyarország magára találjon és kibontsa adottságaiból és polgárai képességeiből eredeztethető mindazon értékeit ami által megteremthető a magyar emberek vágyai szerinti magyar jövő?

Egy olyan rendszer, amiben nem csupán a munka a cél, hanem a jólét eléréséhez szükséges értékteremtő képességet biztosító gazdasági fejlődés, olyan gazdasági teljesítmény létrehozása, ami lehetőséget biztosít a bérek, a nyugdíjak emelésére, az életszínvonal, az életminőség javítására.

Infúzióra kötve 

A magyar gazdaság infúzióra kötve működik. A magyar gazdaságot az infúzió, az uniós támogatás tartja stabil állapotban.

Ha megszűnik az uniós támogatás akár 5-8 %-al is visszaeshet a magyar GDP. Az építőipar megrendeléseinek jelentős részét az uniós támogatásokból finanszírozott projektek jelentik. Ezek megszűnése az építőipar teljesítményének drámai zuhanásával járna, munkások sokasága kerülne utcára.

Ezért lenne fontos azonnal elkezdeni azokat a gazdaságfejlesztési projekteket, melyekkel viszonylag rövid időn belül pótolható az uniós pénzcsap elzárása után kieső gazdasági teljesítmény. Amennyiben szempont a gazdaság stabilitása, úgy nem lehet tovább várni, mert a projektek kifutási ideje 2-3 év. Ezek előkészítését már be kellett volna fejezni.

Lett volna másik út is

Magyarországon 3 gazdasági modell ismert, ebből kettőt már kipróbáltak. A 2002-2008 közötti szocialista kormányzás alatt kipróbált  neoliberális modell alkalmazásának eredményei ismertek. Hasonlóan van tapasztalat a Matolcsy-féle modell 2010 óta történő alkalmazása során elért eredményekről és következményekről. Ami még nem lett kipróbálva az a  B-modell , noha 1998 óta ott volt  minden kormány asztalán.

Mit tud a B-modell? A B-modell valós piaci lehetőségekre épülő gazdaságfejlesztést kínál.  A B-modell nem a teljes foglalkoztatásra alapozza a gazdasági fejlődést, hanem a nagy tömegű szolgáltatás és árú értékesítésére, ami mellé odateszi a piacot, a keresletet is. A B-modell szerinti ugrásszerű gazdasági növekedést a pár év alatt megvalósítható óriásprojektek biztosítják  30-50-100 milliárd eurós jövedelemtermelő képességükkel.

Mi lenne most, ha például 2010-ben a politika a B-modell alkalmazása mellett dönt? 250-270 forint lenne valószínűen az euró árfolyama és 200-230 ezer forint körül lenne a minimál bér összege, ami után az adó 0 % lenne. Hasonlóan mint nyugaton, ahol a megélhetési jövedelem adómentes. 150 ezer forint körül lenne a nyugdíj legkisebb összege , a magyar GDP pedig legalább a duplája, de lehet, hogy háromszorosa lenne a mostaninak. Az államadósság a GDP növekedése révén úgy csökkent volna 25-40 %-ra, hogy csak kamatot fizettünk volna, tőketörlesztést nem. Az átlagkereset  500 ezer forint körül mozogna és a magyar életszínvonal pedig nagyjából hasonló mint az osztrák életszínvonal.

Békesség, biztonság, gyarapodás. Ezek lennének a közállapotra leginkább használható jelzők.

Amíg a politika nyílt vagy bújtatott szándékai között az első helyek valamelyikén ott a korrupció, addig a B-modell alkalmazására csekély az esély. A B-modell nem a korrupcióra, hanem a nagyléptékű gazdaságfejlesztésre lett kitalálva. Ezért nyilván a legalkalmatlanabb  modell a politikának, amikor a korrupció, a pályázati pénzek visszaosztása, az állami megrendelések visszaosztásért történő juttatása a rejtett cél.

A gazdaság húzó ágazata 

A magyar gazdaság húzó ágazata nem a termelés vagy szolgáltatás lett, hanem a kommunikáció, ami komoly sikerként tudja eladni azt ami valójában nincs. A hatalom kommunikációs gyára elszakítja az embereket a valóságtól.

A 2010-ben hatalomra került politikai elit mindent elvet, ami a fejlett világban cél és a fejlett gazdaság vagy a jóléti társadalom működésében fontos illetve meghatározó. 

A demokratikus értékrend, az egyenlő elbánás elve, az arányosság már csupán orbáni mértékben érvényesülhet Magyarországon. A keleti nyitás nem csupán irányváltást jelez, de annak tagadását is, ami a fejlett nyugathoz kötött bennünket. 

Új értékrend érvényesül, új társadalom- és gazdaságformáló nézetek, új elvek és víziók mentén alakulnak a működés új rendjét formáló szabályok.

HOL TARTUNK?

A rendszerváltást követően a politikai erők között talán egy dologban volt egyetértés. Abban, hogy a fejlett nyugati világhoz akarunk tartozni, a mintát számunkra a fejlett nyugati országok jelentik. 

A 2010-ben hatalomba került politikai elit felrúgta ezt a konszenzust, új célok, új víziók lettek. A nyugathoz való tartozás hangsúlyozása helyett már a függetlenségért folytatott szabadságharc a téma és az új irány kelet lett. Róma helyett Bizánc. Nem úgy mint államalapító István idejében. 

A magyar politika nem tud kikeveredni a szabadságharcból és a Magyarország számára a Marshall-segélynél nagyobb mértékű uniós támogatást folyósító nyugat is az ellenséges oldalra került. Ebből az lett, hogy még ugyan beszélnek velünk ha muszáj, de már igazán nem tekintenek bennünket közéjük tartozónak.

Magyarország újból kompország lett? 

Magyarország újra sodródik, a biztosat feladva új kapaszkodót keres. A baj ezzel az, hogy a sodródás a nyomorzónába viheti az országot és akkor majd generációk küzdelme kell hozzá, hogy kikerüljünk a szegénysorról.

A jóléti társadalom építése helyett pedig az új cél a munkaalapú társadalom és munkaalapú gazdaság lett, főként ázsiai bérmunkával. 

Az új vízió szerint majd a szalag fölött görnyedő magyarok százezerei teremtik meg a szép új világot, mert nekünk nem kell a könnyen jött pénz, nem kell a szolgáltatásból, pénzügyi és tőzsdei manőverekből származó pénz, a globális világ lehetőségeit kihasználó ügyeskedéssel szerzett bevétel, mi a verítékkel megszerzett alacsony, de tisztes bérre szavazunk.

MUNKAALAPÚ RENDSZER

Az Európai Unióban Magyarország az egyedüli tagállam, ahol nem az európai értékrend alapján álló jóléti rendszer építése a cél, hanem egy merőben új vízió, az illiberális munkalapú rendszer megvalósítása. 

A 2010 óta hatalmon lévő politikai elit szerint szakítani kell a liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel, mert a liberális állam - a 2010 előtti magyar példa alapján látható - nem képes megvédeni a közösségi vagyont és az országot az eladósodottságtól. 

Túl kell lépni a Nyugat másolásán, mert a nyugati fejlett országokban létező jóléti állam és társadalmi rendszer kimerítette tartalékait és sikertelenségre van ítélve.

2010 óta Magyarország nem jóléti - bár előtte se volt, ám célként létezett -, hanem munkaalapú állam, ahol a kormány célja a teljes foglalkoztatottság elérése. 

Azt, hogy mi is a munkaalapú állam, a munkaalapú társadalom nem lehet definiálni, de ha látják felismerik és egyik fontos jellemzője, hogy nem fizet segélyt, ha az állampolgárok nem nyújtanak érte valamit. Az erre született megoldást közmunkának nevezik.

Reform vagy kísérlet? 

A munkaalapú rendszer megvalósítását a kormány magyar reformnak mondja, mások pedig kísérletnek. Magyarország a laboratórium és a magyar nép a kísérlet alanya. 

A vitathatatlan eredmény: a szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lettek. Az illiberális munkaalapú rendszer olyan vízió, aminek a részletei még nem lettek kibontva. Az eddig megismertekből az érzékelhető, hogy van demokrácia, ami esetenként parancselvű és létezik a szólásszabadság, de azért kockázatos élni vele.

Ami a munkaalapú rendszer fejlődéshez való viszonyát illeti, ellentmondásos a helyzet. Amikor a jövőkutatók a negyedik ipari forradalom kezdetén már sokadszor mondják, hogy a munkahelyek több mint fele az automatizálás, a robotizáció miatt meg fog szűnni, Magyarország akkor akar munkaalapú gazdaságot építeni és összeszerelő üzemeken alapuló ipart fejleszteni.

Amikor a világ arra készül, hogy a szolgáltatás lesz a fő foglalkoztató ágazat, Magyarország a szolgáltatást mellőzve az iparban akar munkahelyeket teremteni, erre fordítva minden energiát és forrást. 

A magyar iskolákban pedig az informatika széleskörű alkalmazásának oktatása helyett heti 5 óra testnevelés és plusz énektanítás biztosítja a magyar fiatalok jövőre történő fizikális és mentális felkészítését.

Ilyen jellegű és léptékű kísérlet - mint a munkaalapú rendszer bevezetése - Magyarországon akkor lehetne sikeres, ha találkozna a magyar társadalom igényeivel, elvárásaival és a magyar társadalmat alkotó magyar emberek egyéni szándékaival, elképzeléseivel.

Jólét helyett csak a munka 

Magyarországon a munkaalapú gazdaság egyet jelenthet azzal, hogy véglegesen lemondunk a jóléti társadalomról és az ehhez szükséges teljesítményt biztosító gazdaság megteremtéséről.

Véglegesen elfogadjuk a sokak számára a nyomorhoz közeli vagy azt nem sokkal meghaladó életszínvonalat biztosító bérek fennmaradását. Ugyanis a munkaalapú gazdaság működésének alapvető szabálya a bérek lehető legalacsonyabb szinten tartása, csak így hozható termelés és bérmunka az országba.

A munkaalapú gazdaság - nevezhetjük napszámos kapitalizmusnak is - az összeszerelő üzemekkel más gazdaságok kiszolgálója lesz és mint szerver gazdaság olyan szorosan kapcsolódik az országba termelést behozó cégekhez, hogy az ottani változásokat szinte direktben érezzük, fejlődésünk is az ottani fejlődés függvénye lesz, persze jóval alacsonyabb szinten.

A magyar emberek munkaalapú rendszerrel szembeni ellenérzése nem a munkával szembeni ellenérzést jelenti. A magyar embereknek semmi bajuk a munkával. Többségük dolgos, igyekvő ember, de a jólétet mint célt nem hajlandók lecserélni a munkára.

A munka mint fogalom nem alkalmas arra, hogy a társadalom számára cél legyen. A munka hasznos, értéket teremtő, jövedelemszerző tevékenység, de arra alkalmatlan, hogy az emberek életét meghatározó viszonyok, így például az életszínvonal és életminőség tekintetében cél lehessen. 

Azok az idők már elmúltak, amikor a politika célja a nyugati jólétet és a kapitalizmust elvető, felsőbbrendű célok megvalósításáért küzdő és dolgozó szocialista vagy kommunista embertípus kinevelése lehetett.

A munkaalapú illiberális fölénye 

Lehet a munkaalapú gazdaság vízójáról ábrándozva nagy terveket szőni, hogy majd Magyarország lesz a térség termelési központja. Lehet hangzatos kijelentésekkel ízzitani a mélymagyar büszkeséget, hogy már mi adjuk a példát az összeomlása előtti állapotban a jólét romjain fetrengő nyugatnak. Mert ők a múlt, mi meg jövő. Már a mi térségünk lett Európa gazdasági fejlődésének motorja.

De amikor a hanyatló, önmagába roskadó nyugat nem utalja a magyar gazdaságot infúzió módjára stabilizáló uniós támogatást, akkor jön a kijózanodás és annak pánikszerű felismerése, hogy munkaalapú illiberális erkölcsi és gazdasági fölénye inkább még csak szavakban létezik. Uniós támogatás nélkül padlót fognánk. Persze ezért is nyilván Brüsszel a hibás.

Két kutatási irányzat

Magyarországon a gazdasági fejlődés irányának és ütemének, a gazdasági növekedés élénkítésének alakulását vizsgáló elemzés és kutatás vonatkozásában alapvetően két különböző irányzat létezik.

Az egyik irányzat a megtörténtet, a lezajlott folyamatokat elemzi és ebből próbál meg következtetéseket levonni, ez alapján készít előrejelzést. Ez az általánosan elfogadott és alkalmazott irányzat.   

A másik irányzat a létező helyzetből kiindulva a lehetségest kutatja, azt, hogy a földrajzi, nemzeti adottságok, az embertőke és társadalmi tőke, de főként a fellelhető lehetőségek figyelembe vételével milyen fejlődési pálya, milyen jövőkép biztosíthatja az ország gyors felemelkedését. Erre az irányzatra Magyarországon egyedüli példa a B-modell.

A centrista párt gazdasági stratégiájának megalkotásakor ezt az elemzési és kutatási irányzatot, a B-modell megalkotásakor alkalmazott módszert választotta, abból kiindulva, hogy ha csak a lezajlott és jelenleg zajló folyamatokat kutatják és ebből vonnak le következtetéseket, abból csupán az látható, hogy mi lesz ha minden így folytatódik tovább. A centrista párt  az új megoldásokat keresi.  A régiben pedig nem lehet megtalálni az újat. 

Két növekedési elmélet 

Az egyik elmélet azt mondja, hogy az adó- és járulékkulcsok csökkentésének, továbbá a kedvező világgazdasági folyamatoknak a hatására majd szép lassan beindul a gazdasági növekedés, ezt kell türelemmel kivárni. Ez esetben a növekedés a gazdaság spontán mozgása révén jön létre, számokban pedig azt jelenti, hogy nagyjából 1-2%-os növekedés várható, ami a folyamat erősödése során felmehet 3-4 %-ra is.

A másik növekedési elmélet, a B-modelles elmélet a szervezett keresletre épülő tudatos gazdaságfejlesztésben, a két faktoros gazdasági növekedés alkalmazásában látja a kibontakozás lehetőségét. Ez esetben azonnal indítható a növekedés, és 5 év alatt akár megháromszorozható a magyar gazdaság teljesítménye, a duplázás pedig erőlködés nélkül megvalósítható.

A két növekedési elmélet közötti alapvető különbség az, hogy egyik esetben kivárják amíg spontán, magától beindul a növekedés, a másik esetben - a B-modelles esetében - viszont kidolgozott növekedési program alapján tudatos gazdaságfejlesztéssel, gazdaságszervezéssel beindítják a növekedést.

Két növekedési faktor

Az egyik növekedési faktort a gazdaság spontán mozgása révén létrejövő spontán növekedés lehetősége jelenti. Ez esetben a jogi szabályozás, az adó és járulékok kulcsainak változtatása révén kialakuló feltételrendszer jelenti a stimulációt, másrészt a világgazdasági folyamatok kedvező hatása lehet befolyásoló tényező. Ez a növekedési faktor a létező lehetőségek mintegy harmadának kihasználására nyújt lehetőséget.

A másik növekedési faktort a tudatos gazdaságfejlesztéssel, gazdaságszervezéssel megvalósítható ugrásszerű gazdasági növekedés jelenti, aminek kis töredéke is hosszú évek alatt jönne létre a spontán fejlődés révén. 

A két faktor együttes hatása révén érhető el az az állapot, ami a létező lehetőségek közel teljes mértékű kihasználásának mondható.

A gazdasági modellezés hiánya  

Az elmúlt időszak kormányai mellőzték a gazdasági modellezés alkalmazását is, úgy tudni, erre szakértőjük sem volt. Csupán hatásvizsgálatot alkalmaztak egyes esetekben, amely merőben más mint a modellezés. A hatásvizsgálat egy kormányzati intézkedés, monetáris vagy jogi szabályozás lehetséges következményeit vizsgálja. 

A modellezés nem a következményeket, hanem a folyamatot, magát a megoldást, a cél elérésére kidolgozott cselekvéssort, elképzelt logikai rendszert teszteli, azt vizsgálja, hogy  egyáltalán működik-e a folyamat, mely tényezőkön, összetevőkön lenne célszerű változtatni, hogyan fokozható a hatékonyság.

Gazdasági modellezéssel vizsgálható lett volna, hogy az adó- és járulékcsökkentés vagy a pályázati úton kiosztott több ezer milliárd forint állami és uniós támogatás miért nem generál gazdasági növekedést, miért csak adományként működve magánvagyonokat gyarapít. 

Gazdasági modellezéssel kimutatható lett volna, hogy piac nélkül, kereslet nélkül adó- és járulékcsökkentés, állami vagy uniós támogatás, de alacsony kamattal adott hitel sem gerjeszt gazdasági növekedést, azért is, mert ha láthatóvá válik ilyen piaci lehetőség vagy kereslet, akkor arra több száz tőkével rendelkező vállalkozás azonnal rástartol és elviszi.

INTERNET ÉS INNOVÁCIÓ

Miért nincs az online világból vagyont szerző eurómilliárdos Magyarországon?

Látható, hogy milyen hatalmas pénzek mozognak az online világban, ahol a profitot termelő fő tényező a kreativitás. Ebből pedig nem állunk rosszul. 

Nem mondható rosszindulatú okoskodásnak az az észrevétel, hogy ha az uniós és hazai támogatások, pályázati pénzek csupán század részét az online szegmensbe öntik, ma legalább 10, de minimum 5 eurómilliárdosunk lenne, köztük 3 olyan, akinek a kezdetkor nem volt több kétezer forintnál a zsebében.

Az egyik legnagyobb internetes tartalomszolgáltató értéke ötszöröse annak, amit Magyarország éves GDP-jének nevezünk. Az internetes reklámból annyi pénz áramlik a látogatott közösségi oldalak tulajdonosaihoz, aminek töredéke is elég lenne ahhoz, hogy évente csupán ebből 10 %-os gazdasági növekedésünk legyen, és jelentősen emelkedjenek a magyar nyugdíjak és bérek. De mi inkább a termelésből és munkából akarunk megélni, holott ez a gazdasági szegmens számunkra inkább megfelelő lenne mint az ázsiai bérmunka, a szalagmunka.

Szinte érthetetlen, hogy Magyarország miért nincs az online nagyhatalmak között, amikor tele vagyunk ötletemberekkel! 
Érdemes lenne megkérdezni, hogy a több ezer milliárd forintból, amelyet kifizettek pályázaton elnyerhető állami és uniós vissza nem térítendő támogatásként a versenyképesség javítása, munkahelyek teremtése vagy akár gazdasági növekedés támogatása címén, volt-e legalább egy internetes, webes pályázat? A pályázati pénzek a legnagyobb hasznot az online szegmensben termelik, csakhogy ehhez szükség lenne ilyen pályázati célokra.

Azt meg nem is érdemes kérdezni, hogy a temérdek pályázati pénzből lett-e gazdasági növekedés és új munkahely, mert az eredmény ismert, látható.   

ADÓKULCSOK

A jövedelemadó mértéke láthatóan összefügg az életszínvonallal. Ahol magas az életszínvonal ott magas a jövedelemadó felső kulcsa és a megélhetési jövedelem adómentes. 

Amikor a politika állást foglal az adórendszer kérdésében, akkor egyben állást foglal az elérhető életszínvonal, a megvalósítható életminőség kérdésében is. Európában, de az egész világon, ahol jólét van ott magas felső szja-kulcsot alkalmaznak. Ahol alacsony a jövedelemadó felső kulcsa vagy egykulcsos alacsony jövedelemadó van ott alacsony az életszínvonal és nem is várható annak javulása. Ez alóli kivétel eddig nem ismert.

Az adórendszer és az életszínvonal közötti összefüggést egyébként világosan mutatja az átlagos bérköltség is. Az Eurostat jelentése szerint 2014-ben a 10 %-os egykulcsos jövedelemadót alkalmazó Bulgáriában 3,8 euró, Magyarországon 7,3 euró, míg a többkulcsos jövedelemadót alkalmazó Ausztriában 31,5 euró, Belgiumban pedig 39,1 euró volt az átlagos bérköltség, az uniós átlag pedig 24,6 euró volt. 

Magyarországon 300 %-os béremelésre lenne szükség, hogy utolérjük az osztrákokét és  200 %-os béremelés kellene, hogy megközelítsük az uniós átlagot.

Magyarország a 2016-tól érvényes 15 %-os adókulccsal inkább a bolgár átlaghoz fog közelíteni.

Felső szja-kulcsok Európában

Svédország     56,6 %
Dánia              55,56 %
Hollandia         52 %
Spanyolország   52 %
Finnország       51,13 %
Belgium            50 %
Ausztria            50 %
Norvégia           47,8 %
Izland                46,22 %
Németország     45 %
Franciaország   45 %
Olaszország      43 %
Görögország     42 %

Málta                 35 %
Törökország      35 %
Lengyelország   32 %
Csehország        22 %
Észtország          21 %

Szlovákia            19 %
Ukrajna               17 %
Románia             16 %
Magyarország     15 %
Szerbia                15 %
Oroszország        13 %
Fehéroroszország  12 %
Bulgária                10 %
Bosznia-Hercegovina   10 %
Macedónia           10 %
Albánia                 10 %
Kazahsztán           10 %

TÖRTÉNELMI KÜLDETÉS

A magyar történelem során még egyetlen vezetőnek, egyetlen kormánynak, hatalomnak sem állt ennyi pénz a rendelkezésére mint a mostani kormánynak, a mostani miniszterelnöknek, hogy a magyar emberek igényei szerinti jövőt teremtsen. 

A mostani helyzet rendkívüli. Rendkívüli lehetőség, ami valószínűen soha nem ismétlődik a magyar történelemben.

Ennyi pénzből 30  komplett autógyárat vehetne Magyarország, 30 olyan komplett autógyárat mint pl. a kecskeméti Mercedes gyár. Sem a most élő magyarok, sem az utókor nem fog felmentést adni a mostani vezetőknek, ha ezt a hatalmas összeget, a nemzet pénzét nem jólétet hozó gazdaságfejlesztésre fordítják.

EURÓPA SZÁMKIVETETTJEI 

A magyarok lehetnek Európa számkivetettjei, köszönhetően az orbáni politikának.

Mert a neresmagyar elhiszi a sok hazugságot, elhiszi, hogy neki az a jó, hogy focira megy a pénz és nem a gyógyításra.

Elhiszi, hogy neki az a jó, hogy a focisták keresetét emelték tízszeresre és nem az orovosokét a duplájára, hogy nem menjenek el külföldre.

A neresmagyar elhiszi, hogy neki az a jó, hogy határon túlra megy a magyar adófizetők pénze, amiből ukrán és román parasztok traktorvásárlását támogatják tízmilliókkal és vajdasági szerbek házvásárlásait milliókkal és ezeket a százmilliókat nem a kilakoltatott devizahitelesek megsegítésére adják.

Neresmagyar mindent eltűr és elhiszi, hogy neki így jó, most jó. Sőt ilyen jó még soha nem volt neki.

Neresmagyar elhiszi, hogy Magyarországot a 6 %-os gazdasági növekedéssel egyenlő összegű, évi 2000 milliárd forint támogatással segítő Brüsszel az igazi ellenség.

Elhiszi és támogatja az orbáni politikát, hogy nem nekünk kell alkalmazkodni az Európai Unió közösségéhez, szabályaihoz, hanem nekik kell alkalmazkodni hozzánk. Elhiszi, hogy nem az orbáni politikán kell változtatni, hanem az EU politikáján és illiberális fordulatra van szükség az EU-ban és Európában.

Az Európai Unió pedig tudomásul vette, hogy a magyarok ezt így gondolják. Tudomásul vette, hogy a magyarok háromszor szavaztak kétharmaddal Orbánra, a jogállam a sajtószabadság leépítőjére.

Az EU tudomásul vette, hogy a magyarok kétharmada arra az orbáni politikára szavazott, ami szinte minden tételében ellentétes az EU közössége által vállalt értékekkel, alapelvekkel, és ellentétes az Európai Unió deklarált szabályaival.

Az EU tudomásul vette, hogy a magyarok nem akarnak beilleszkedni az EU liberális jóléti rendszerébe, a magyarok valamilyen keleti típusú illiberális munkaalapú rendszert akarnak és számukra Brüsszel az ellenség és nem Moszkva.

Ugyanakkor az Európai Unió nem nyitott Orbán illiberális demokráciájára, elítéli a jogállam és sajtószabadság leépítését és az orbáni politikát olyan politikának tartja, ami ellen küzdeni kell. Az európai közösség többségének véleménye, hogy az orbáni politika alapján működő Magyarország idegen testet képez az EU demokratikus jóléti rendszerében.

Az Európai Unió mindezek figyelembe vételével már nem akarja meggyőzni Orbánt, inkább szabadulna az orbáni Magyarországtól és főként szabadulna Orbán Viktortól és Orbán politikájától.

És erre, az ismert nyilatkozatok alapján, az EU vezető politikusainak állásfoglalásait puzzleként összerakva 2019-ben sor is kerülhet. Így és ezért lehetünk mi magyarok Európa számkivetettjei.

BALEKOK LETTÜNK ÁZSIÁBAN

Rajtunk mindeki kereshet. Ajánlgatják is számunkra a hiteleket. Felveszik a világpiacon 1 %-ért és továbbadják számunkra 4 %-ért. Mint az oroszok tették a paksi atomerőmű beruházásra adott 10 milliárdos hitel esetében. Hírünk van Ázsiában, hogy 3 %-ot lehet keresni rajtunk.

A másik téma az ázsiai magyar kereskedőházak. Alig sikerült valamit eladni, de mégis népszerűek a magyar kerekedőházak. A magyar pénzen működő kereskedőházak segítségével, magyar pénzen építhetnek ki kapcsolatokat az EU-val érintkezési pontokat kereső ázsiai országok. A magyar kereskedőházakon keresztül minden eus információt elérhetnek, csak nekünk nem lesz hasznunk belőle.

Az már a keleti magyar kereskedőházak létesítése előtt is nyilvánvaló lehetett, hogy venni nem nagyon akarnak tőlünk, inkább cél az eladás. De örülnek, hogy valaki megjelenik ott és finaszíroz és kiépít egy olyan struktúrát, amit majd utána főként ők használhatnak kapcsolatépítésre, ami magyar pénzen az ő hasznukat szolgálja.

Ők ott nem értették, hogy nekünk valójában mi ebben a haszon. Propagandának jó volt, nyitottunk kelet felé és egy csomó pénzünk ráment. És folyamatosan jönnek az ajánlatok számunkra, a világpiacon 1 % kamattal felvehető hitelt már 3 %-ért, sőt 2 %-ért is továbbadnák nekünk. Mert híre ment, hogy az oroszoknak 4 % kamatot fizetünk.

Így lettünk balekok Ázsiában.

A MEGTÉVESZTÉS NEMZETKÖZI FORRADALMA 

Magyarországon bejött a megtévesztés forradalma. Három választáson hozott kétharmadot.

Magától adódik, hogy érdemes kiterjeszteni és internaciomalista szinten folytatni. A megtévesztés internacionalista forradalma nem a szegények és gazdagok közötti konfliktust szítja, hanem a befogadók és a befogadást ellenzők közötti szembenállást gerjeszti, majd az általa keltett ellentétet izzítja tovább alantas módszerekkel.

Mi a megtévesztés? Az a megtévesztés, hogy a bevándorlásellenes szövetség frontemberei letagadják azt, hogy országuk is csak bevándorlással tudja biztosítani a szükséges új munkaerőt a munkaalapú gazdaság működtetéséhez, az új beruházások, új összeszerelő üzemek elindításához. Nem csupán letagadja, de harsányan hirdeti: " Nem győzhetnek a bevándorláspárti erők a Budapest Folyamat során "

A propaganda harsogja, hogy mennyi bevándorlót állít meg a kerítés, majd váratlanul, az egyik portálon - amit még nem olvasztottak be a propaganda médiakombinátjába - megjelenik egy kis hír, hogy 2018-ban Magyarországon 5413 fő kapott egyéb jogcímen tartózkodási engedélyt és közülük 1223-an Iránból, az iszlám egyik fellegvárából érkeztek.

Aztán egy másik, a folyamatos támadások ellenére is függetlenségét őrző portál arról ír, hogy magyar tehenészetekben indiai munkások dolgoznak, akik nem Magyarországon születtek tehát bevándorlók, de hogy milyen jogcímen és ki juttatta be őket az országba nincs információ. Aztán jön egy másik info, hogy 20 ezer ukrán bevándorló jött Magyarországra dolgozni, és nem egy esetben előfordult, hogy az ukrán vendégmunkások részegen magyar nőket zaklattak, molesztáltak.

Egy újabb cikk másik újságban meg azon méltatlankodik, hogy szerb és ukrán vendégmunkások a felkészítő tanfolyam végén, amikor megkapták papírjaikat itthagyták a magyar munkáltatót és elhúztak nyugatra, jobb fizetésért. A letelepedési kötvénnyel besurranó több tízezer befogadottról és a titokban befogadott 2300 díszmigránsról már szót sem érdemes ejteni. És nyilván lehetnek még szép számmal az eddig nem ismert esetek csopotjába tartozó hasonló történetek.

Amikor elfogyott a magyar munkaerő és már nincs utánpótlás, csak bevándorlásból állítható elő a magyar munkaalapú gazdaság munkaerő szükséglete, csak így biztosítható az új beruházások beindításához, az új összeszerelő üzemek elindításához szükséges új munkaerő, akkor nem túl okos, nem őszinte dolog harsányan hirdetni, hogy Magyarország bevándorlásellenes ország és Magyarország példát mutat Európának és a világnak is, hogy miként kell nemet mondani a bevándorlásra, a migrációra és hogyan kell megőrizni a keresztény Európát.

A magyar kormány azt hiszi, ha harsányan támadja a bevándorlást, akkor róla nem feltételezik és soha nem derül ki, hogy titokban, trükkös megoldásokkal bevándorlásból biztosítja a hiányzó munkaerőt a gazdasága működtetéséhez.

A magyar kormány látszólag támadja, de valójában támogatja, alkalmazza és segíti is a bevándorlást munkaerő szükségletének biztosításához, igaz ezt igyekszik titokban tartani és ezt másnak mutatni. 

Hasonló ez ahhoz a történethez, amikor azt hirdették, hogy már 4,481 millióan dolgoznak a magyar gazdaságban az összes 4,5 millió létszámú magyar foglalkoztatottból, holott elemi számtantudással kiszámolható, ha az összesen 4,5 millió magyar munkavállalóból 700 ezer magyar külföldön dolgozik, akkor a magyar gazdaságban nem dolgozhat 4 millió 481 ezer, mert csak 3,8 millió fő dolgozik itthon és akkor az is hatalmas kamu, hogy 800 ezer új munkahely jött létre.

És majd magyarázni kell a magyar külügy közelmúltban elhangzott kijelentéseit is.

" Nem győzhetnek a bevándorláspárti erők a Budapest Folyamat során "
" a bevándorláspárti erők nem győzhetnek, sőt "ez a folyamat lesz a szimbóluma annak, hogy megállítjuk a migrációt támogató erők előrenyomulását".
" úgy gondoljuk, hogy csak egyszer lehet döntést hozni a migráció vonatkozásában, ugyanis ha egy ország megengedi a migránsok tömeges betelepülését, akkor onnan már nincs visszaút.  "

A HATALOM VAGY A KÖZÖSSÉG JOGA DÖNTENI? 

Van az egyszerű változat, amikor a hatalom, a kormány a befogadó közösség jogának, emberi jognak tekinti, hogy eldöntse kit fogad be és kivel akar együtt élni.

Mert az könnyen érthető, hogy egyetlen közösség sem kényszeríthető kényszerközösség vállalására új jövevényekkel, mint ahogyan senki nem kényszeríthető kényszerházasságra sem. Csakhogy nem mindig hagyják a közösségre a dolgot, hanem a politika kisajátítja a döntés jogát, például arra hivatkozva, hogy csak bevándorlással tudja biztosítani azt az új munkaerőt ami a gazdaság fejlődéséhez, az új beruházások, üzemek működtetéséhez szükséges.

Amikor a közösség dönt a befogadásról két lényeges szempont vehető figyelembe.

Az egyik szempont az, hogy az adott közösségben élők, akiknek elődei létrehozták az ottani infrastruktúrát, közösségi szolgáltatásokat, kultúrát, oktatást, egészségügyet, a fejlődést és jövedelmi viszonyokat, majd eldöntik, hogy befogadják-e a bebocsátást kérőt, megosztják vele azt amit az elődeik hagytak rájuk vagy nem akarják megosztani a már meglévőt olyan idegennel, akinek elődei semmit nem tettek ehhez, akiknek a munkájára és a tudására nincs szüksége a közösségnek.

Amennyiben a közösség dönthet a befogadásról, a másik lényeges szempont az, hogy közösség joga eldönteni, befogadnak olyan embereket, jövevényeket, akiknek vallásuk, kultúrájuk, szokásaik, viselkedésük, viszonyulásuk olyan, ami ellenérzést szül, ami konfliktust gerjesztene, ami napi szinten irritálná a befogadókat.

Ha erről a hatalom dönt, akkor arról hoz döntést, hogy kényszerközösséget kell vállalni, nincs lehetősége a mérlegelésre a közösségnek.

Aki több ezer kilométert utazik Európába csoporttal, egyedül, kísérőkkel , vezetővel, embercsempésszel az nem az életét menti, nem menekült, hanem érdekből, egy jobb élet reményében igyekszik bejutni olyan országba, ahol az ott élők ősei szorgos, kemény  munkával megteremtették az ottani jólét alapjait. Lehet oda bebocsátást kérni, de nem a menekült jogán, nem emberi jogokra hivatkozva.

Amikor viszont szomszéd országban lévőt üldöznek, bántanak, élete veszélyben van, akkor a menedék biztosítása, az üldözött részére szállás, ellátás, oltalom biztosítása alapvető emberei jog.

IDEJE VAN A VÁLTOZÁSNAK

Amikor a hatalom és a gazdagság mámorában gondtalanul dőzsölve szórják a tíz- és százmilliárdokat, amikor a jóllakottság bágyasztó érzése távol tartja a külvilágot, akkor nem szűrődnek be az elégedetlenek, megalázottak, kifosztottak, jogfosztottak, elnyomottak tiltakozásának hangjai, melyet ügyes törvénykezéssel direkt távol vittek, kitiltottak a hatalmasok nyugalmának őrzésére kialakított zónákból.

Miért kellene hagyni, hogy az elégedetlen nyugdíjasok morgása, hangoskodása megzavarja az idilli állapotot? Miért kellene hallgatni, hogy a nyugdíjasokat átverték, becsapták, kifosztották, 2012-ben elvették 1997-ben szerzett jogukat a vegyes indexálású nyugdíjemelésre, ami alapján 2019-ben nem  2,7 % , hanem 10,2 % lenne a nyugdíjemelés?

Miért kellene hallgatni, hogy a kormány százmilliárdokkal dobálódzik, külföldre szórja a tízmilliárdokat, ukránok, románok traktorvásárlásra kapnak tízmilliókat és hálából magyarnak vallják magukat, vagy a magyarokat utáló szerbek százasával kaptak milliókat házvásárlásra, akik ezért vállaltan magyarok lettek? Miért kellene hallgatni, hogy a kormány elvette a nyugdíjasok karácsonyi 10 ezer forintos utalványára való 26 milliárd forintot és odadta a fehérvári hokicsarnok építésére?

Miért kellene hallgatni, hogy a családbarát kormány nem adja oda a szegény magyar családoknak a választás előtt ígért 12 ezer forint támogatást, ami több százezer szénnel és tűzifával fűtő magyar családnak nagy segítséget jelentene? Miért kellene hallgatni, hogy a családbarát kormány stadionok gyepszőnyegének téli elektromos fűtésére több pénzt ad mint a több százezer fával és szénnel fűtő magyar család tűzelőjének támogatására?

Miért kellene hallgatni, hogy a családbarát kormány gonosz és megalázó módon nem ad  5 millió forintot arra, hogy kórházak összecsukható kempingágyakat és takarókat vegyenek, hogy azon fekhessenek gyerekük ágya mellett az aggódó szülők és ne a földön, kabátjukon fekve, széken gubbasztva vagy a sarokban falnak dőlve kelljen meghúzni magukat, hogy beteg, frissen műtött gyerekük mellett tölthessék az éjszakát?

Miért kellene hallgatni, hogy a szakorvosi rendelőkben már ellátás helyett csak előjegyzés van, noha 2010 előtt még azonnali ellátás volt? Miért kellene hallgatni, hogy hosszabb sorok állnak szakorvosi rendelőkben előjegyzésre várva mint Gyurcsány idején a vizitdíj befizetésére várva, és aki nem érkezett elég korán annak nem jut hely így a következő hónap 15-én jöhet újból sorbaállni előjegyzésért?

Miért kellene hallgatni azok tiltakozását, akik jogosan átkozzák az önmagát családbarátnak, emberbarátnak és kereszténydemokratának nevező kormányt a cinikus embertelen politikájáért, mert a focistáknak adja az orvosok béremelését, mert a betegellátás helyett előjegyzés van és akinek most fáj annak nem jelent gyógyítást az előjegyzés?

Miért kellene hallgatni, hogy a kormány a családoktól, a nyugdíjasoktól, a betegektől, a gyógyítástól elvett százmilliárdokból stadionokat épít, nemzetközi sportversenyeket rendez, hogy a vezér 30 másodpercre feltűnjön világhíradókban? Miért kellene hallgatni, hogy azért mentek el a magyar orvosok külföldre, mert a kormány a 2600 milliárdból nem az orvosok bérét emelte duplájára, hanem a focisták jövedelmét tízszeresére?

Miért kellene hallgatni, hogy a költségvetésben lévő 2600 milliárd forint többlet a népet illetné, azt orvosok és ápolók béremelésére, CT és MR készülékek beszerzésére, a gyógyítás feltételeinek javítására, a sürgősségi osztályok működési feltételeinek biztosítására kellene költeni?

Miért kellene hallgatni, hogy a kormányzati rongyrázás, hivalkodás helyett jóléti fordulatra kellene költeni a 2600 milliárd forintot, mert a várban százmilliárdokból épített, minden extrával és luxussal ellátott kormányfői palota, ahol aranyszálakkal átszőtt kárpit mutatja az ott lévők felsőbbrendűségét, azt, hogy ők az egyenlőbbeknél is egyenlőbbek, nem a többség akaratából jött létre?

Miért kellene hallgatni, hogy úgy osztogatják a közpénzt mintha az a sajátjuk lenne és a legfőbb gondjuk az, hogy a négy repülőből melyiket válasszák, amikor az igazak és kiválasztottak nemzetközi kupameccsre akarnak menni?

Megtehetik. 2,8 millió magyar nekik adta a szavazatát, az illiberálisra és az elnyomásra szavazott. Kérdezik is a világban, hova lett az 1848-as és 1956-os magyar kurázsi?

Ideje van a változásnak.

AMI SOK AZ SOK 

Úgy bánnak a magyar nyugdíjasokkal mint egy szegény rokonnal, akit ráadásul hülyének is néznek.

A cinikus, képmutató, hatalmával kérkedő, a magyar nép pénzét a sajátjaként kezelő kormány a 2018-as adónövekményekből képződő 1017 milliárd forint plusz költségvetési bevételből nem volt hajlandó 26 milliárd forintot jutattni arra, hogy 2,6 millió nyugdíjas és járadékos megkapja a már jóval előzőleg beígért 10 ezer forintos utalványát karácsonyra, ami kis javulást jelentett volna az ünnepi készülődés megfinanszírozásában.

Ugyanakkor 26 milliárd forintot adtak a magyar nép pénzéből egy hokicsarnok építésére, de az 50 milliárd forintba kerülő vadászati világkiállítás rendezésére is odahajítottak jó előre 7 milliárdot és hosszan lehetne sórolni az ilyen tételeket. Ugyanakkor a  2,6 millió magyar nyugdíjasnak és járadékosnak nem jutott 26 milliárd forint a 10 ezer forintos utalványra.

Irritálóan cinikus hangütéssel, a szánakozó együttérzés pofátlan attitűdjét felvillantva azzal vígasztalták a nyugdíjasokat, hogy már 3-án utalják a nyugdíjat a 12-e helyett, ez amit adni tudnak. Csakhogy ez nem újdonság, hiszen hosszú évek óta így van.

A 2018-as gazdasági év adóbevételeinek növekedése révén 1017 milliárd forint plusz képződött a költségvetésben. Ebből a magyar nyugdíjasok karácsonyi 10 ezer forintos utalványára a 26 milliárd forint annyi lett volna, mintha minden plusz 100 forintból 3 forintot kapnak a rászoruló nyugdíjasok is. De nem. Mert kell a nyugdíjasok szavazata, de ezzel aztán 4 évre el van intézve a dolog.

2012-ben elvették a nyugdíjasok 1997-ben szerzett jogát a vegyes indexálású nyugdíjemelésre, ami alapján a 2019-es nyugdíjemelés nem 2,7 %, hanem 10,2 % lenne, nem 3500 forint hanem 13500 forint lenne.

Ez a pöffeszkedő, hivalkodó kormány, amely a nép pénzét a sajátjaként szórja, de a rászoruló nyugdíjasoknak nem hajlandó 10 ezer forintos karácsonyi utalványt adni - ami a költségvetés 2018-ban képző plusz bevételének minden 100 forintjából csak 3 forintot jelentene - nem a nép kormánya.

Az ilyen viszonyulás a magyar nyugdíjasokhoz pofátlan, cinikus, kegyetlen és tűrhetetlen.

Ami sok az sok!